Nyugdíjkatasztrófa előtt?

„Az elmúlt évtizedekben hatalmon lévők mindig csak a rendszer megújításának ígéretéig jutottak el. Pedig már az ezredforduló óta világos, mielőbb tenni kellene valamit, ha nem akarják katasztrófába vezetni az országot. A 2010-ben győztes második Orbán-kormány legalább azt felismerte, hogy meg kell szüntetni az abban a formában valóban életképtelen és ráfizetéses kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszert, amely évente 360 milliárd forint pluszkiadást jelentett a költségvetésnek. Az már más kérdés, hogy Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter azt ígérte: a háromezermilliárd forintos vagyon minden fillérje visszakerül a jogosultakhoz, vagyis azokhoz a jövőbeli nyugdíjasokhoz, akik a jelek szerint évtizedeken belül nagy bajba kerülnek. Ehelyett költségvetési célokra – közte Mol-részvények vásárlására – költötték a pénz nagy részét.

Jól mutatja a kabinet egyébként is ötletszerű kormányzását, hogy bár ígérték az egyéni nyugdíjszámlák bevezetését, arra mindmáig nem került sor. Nem is kerülhetett, hiszen szinte félévente másfajta nyugdíjrendszerről beszélt az aktuális gazdasági vezetés. Először a viszonylag átlátható svéd modellre esküdtek, majd amikor kiderült, hogy ott viszonylag jól követhető az egyéni számlákon gyűlő pénz összege, Matolcsy már a pontrendszeren alapuló német nyugdíjmodellt favorizálta. Ez azért lett volna kedvezőtlenebb az embereknek, mert itt nem pénzt, hanem pontokat gyűjtöttek volna az egyéni számlákon, amelyeket aszerint válthattak volna forintra, hogy éppen mennyi pénz gyűlt össze a nyugdíjkasszában. De végül erre sem került sor. A jelenlegi, harmadik Orbán-kormány pedig már ahhoz sem vette a fáradtságot, hogy ígérgessen…”