Nevezetesen a bíróság a jogszabály alapján megvizsgálja mindkét fél (tényleges) jövedelmi és vagyoni viszonyai. Emellett figyelembe veszi a gyermek indokolt szükségleteit, a szülők háztartásában eltartott más - saját, mostoha vagy nevelt - gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermeket nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat és, ha van ilyen, akkor a gyermek saját jövedelmét. Jól látható a jogszabály fenti szövege alapján, hogy több tényező játszik szerepet és ezeket bizony a bíróság is nézi az eljárásokban.
A gyermektartásdíj összegszerűségének meghatározása során tehát a bíróság mindkét felet részletesen meghallgatja mind a jövedelméről, bevételeiről, mind a havi rendszeresen kiadásairól. Itt kívánom jelezni, hogy bár a bírók többsége nem rendelkezik matematikus diplomával, de abban az esetben, ha valakinek a havi a 70.000,-Ft bevételére 200.000,-Ft összegű havi kiadása van, akkor az bizony a bíróknak is szemet szúr. Ugyancsak szemet szúrhat az a tény, hogy ha igazolható módon a feleknek havi többszázezres rendszeres kiadása volt az együttélésük alatt (némi külföldi nyaralással megfűszerezve), miközben az egyik fél (jellemzően az anya) éppen GYED-en, GYES-en volt.
A bírók tehát tényleg végig kérdezik (és szükség esetén igazoltatják is) a havi rezsi költséget mindkét fél oldaláról (víz, gáz, villany, tv-internet, stb), mobiltelefon számla, autó fenntartási költségek stb., sőt volt már olyanra is példa, hogy a bírónő megkérte a peres felet, hogy mutassa meg neki a mobiltelefonját.