Elhatároztuk, hogy feltesszük Magyarországot a térképre
Elérjük a célunkat: Magyarország valódi kapcsolódási ponttá, kereskedelmi- és elosztóközponttá válik Európában!
IV. Károly tragikus hős volt. Figyelmeztette a vesztébe rohanó Európát: békét kell kötni. Európának ma újjászületésre van szüksége.
„Számomra személyesen is kedves és fontos ennek a méltányosságnak a testet öltése abban, hogy IV. Károly egyik első útja a debreceni református nagytemplomba vezetett. A Habsburg-monarchia küldetése az volt, hogy együtt tartsa Közép-Európa nemzeteit, és biztosítsa helyüket az európai politika térképén.
Megakadályozza, hogy keletről, délről vagy nyugatról érkező népek igájába kerüljön. Hogy mit adott ezen belül a monarchia népeinek? Gondoljunk csak a vasútállomásokra, a megyeházákra a Déli-Kárpátoktól az Adriáig. Egy egységes hatalmi rendhez tartozás biztonságérzetét, és saját értékük tudatát. A Habsburg-monarchia – amikor jól működött – nem olyan birodalom volt, amelyet kizárólag az uralkodó személyének tekintélye tartott volna össze, vagy egy univerzális igénnyel fellépő és egységesítő birodalmi gondolat vezérelte technokrata hivatalnoki kar, hanem olyan, amelyet a józan megegyezés irányított. Úgy is mondhatnánk, hogy a Habsburg-monarchia az egymásrautaltságból adódó kiegyezések hosszú sora.
IV. Károly tragikus hős volt. Nem menthette meg a magyar királyok trónját, amint nem menthette meg a rábízott népek, közösségek integrációját sem. Nem hozhatott létre igazi békét. Magányos hang volt a fegyverzajban, amely figyelmeztette a vesztébe rohanó Európát: békét kell kötni, békében kell élni. Fájdalmasan rövidre szabott élete és műve mutatja, hogy a történelem nem pusztán a háborúk és az erőszak története. Ha a rosszul értelmezett modernitás kísértésének engedve megvetjük a történelem tapasztalatait, afféle évszázados zsákutcákba kényszerülünk, mint a rövid, de rendkívül véres XX. század. E században az élet örök törvényeit különféle utópiák hangzatos, zavaros gondolataira igyekeztek cserélni. Európának ezért kellett a nemzeti és a nemzetközi szocializmus két embertelen, totális diktatúráját átélnie.
(...)
Napjainkban a közép-európai gondolat újjáéledésének vagyunk tanúi. Megkötöttük és készek vagyunk megkötni a magunk békéjét, hogy a kommunizmus, a létező szocializmus által sújtott nemzetek, szövetségre lépve egymással, elfoglalhassák méltó helyüket a nemzetközi, az európai színtéren. Mert ma Európának újjászületésre, igazi reneszánszra van szüksége. Ma az Európai Uniónak, az európai integrációnak is átalakulásra van szüksége.