„Kiket toboroznak?
A toborzási narratívájuknak az a lényege, hogy minél szélesebb rétegek tudjanak vele azonosulni. Férfiak és nők, idősek és fiatalok egyaránt a célközönség tagjai lehetnek. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint viszont különösen nagy arányban vannak azok a börtönviselt emberek, akik számára az Iszlám Állam által hirdetett bűnbocsánat kecsegtető ajánlatnak tűnhet. Emellett különböző személyes igényekre alapozva alakítják a toborzó üzeneteiket: gyors pénzszerzési lehetőséget, státuszt és erős identitást ígérnek.
Fontos azt is figyelembe vennünk, sok esetben a véletlen dönti el, hogy a személyes motivációk és a külső tényezők összjátékaként egy a radikalizálódás veszélyének kitett egyén milyen szélsőségbe fog csúszni. Van, aki egy motoros bűnbandába kerül, egy neonáci mozgalomba vagy egy dzsihádista terrorszervezetbe.
Nincsen tipikus profil, amely alapján a radikalizálódott személy felismerhető lenne, illetve egy tipikus checklist sem létezik, amely alapján a környezet, vagy a szakemberek azonosíthatnák a folyamatot. Vannak ugyanakkor értelmezhető apróságok: jelek és elváltozások, amelyek a radikalizálódás folyamatának irányába mutatnak.
Más szélsőséges szervezetek is hasonlóan széles körben tudják elérni az embereket?
Ha az al-Kaidával hasonlítjuk össze, látható: az ISIS sokkal kisebb hangsúlyt helyez a teológiai alapokra, ezzel máris több emberhez juthatnak el, hiszen nincs szükség komolyabb vallási képzettségre. Tény azonban, hogy az al-Kaida kezdte el először az európai, jellemzően dezintegrált, identitás-válsággal küzdő, másod-harmadgenerációs fiatalokat toborozni. Ezt a gyakorlatot az ISIS is megtartotta.
Érdemes megemlíteni, hogy külön nőknek szóló propagandaanyagokat is termelnek. Nekik elsősorban anyaként és feleségként szánnak fontos szerepet az ún. kalifátusban. Ők nevelik fel a következő generáció harcosait a dzsihádisták számára. Sok esetben ugyanis hiányoznak a nyugati társadalmakban a muszlim nők számára azok a közösségek és emberek, akiktől megtudhatnák, hogyan lehetnek hívő muzulmánok és muzulmán nők a szekuláris társadalmakban. Hatékonyan ebbe a vákuumba egyelőre csak a szélsőséges mozgalmak tudtak behatolni.”