Vagy tévedtek a haladárok az internet hatásait illetően és az mégsem hoz létre valami demokratikus utópiát, vagy az internet valóban elősegíti a változást, aláássa a hierarchiákat, de ma a haladárok vannak uralkodó helyzetben, ők az establishment – csak éppen az a hamis tudatuk volt, hogy ők az elnyomottnak –, és az interneten valóban kialakult egy ellenkultúra velük szemben, ami az ő uralmukat ássa alá. Akárhogy is, egy utópiával ismét kevesebb.
„A korábbi évtizedek nagy kedvence a digitális vagy cyber utópia volt. A személyi számítógép, majd az internet elterjedése kiváltotta a technománok szokásos rajongását, ahogyan egykor a gőzgép, a távíró, a rádió.
Ezektől mind azt remélték, hogy alapvetően megváltoztatják az embert és az emberi viszonyokat, véget vetnek a viszályoknak, a szegénységnek, és szükségszerűen elhozzák az emberiség várva várt Aranykorát. Erre a digimániára jól felfogott érdekből rásegítettek a nagy internetes vállalkozások is, de a szereplők zöme önként és dalolva lett a Szép Új Mánia híve és terjesztője.
A digimániának vagy cyber utópiának két eleme volt.
Az első szerint az internet, később főleg a társas média, szükségszerűen politikai változást hoz, de a haladó utópia irányába, mivel szabad, egalitárius, önszabályozó, kreatív, bőség (ingyenesség) jellemzi, így a »szabadság vírusát… az elektronikus hálózatok terjesztik a Föld négy sarkában.« Állítólag, általában az információs és kommunikáció-technológiák mai fejlődése szükségszerűen magával hozza a vágyott, igazi demokrácia elérését. A mítosz hívei szerint a demokrata technofil, és a technofil akaratlanul is demokrata. A netizen ezért változásbarát. A »digitális nemzet« az új élcsapat: fiatal, jól képzett, jómódú, kommunikatív és politikailag aktív, humanista és toleráns, libertárius, racionalista és reformer.
A második szerint az internet, és főleg a felhasználók alkotta tartalmak elterjedése – a blogok, kommentek, stb. – demokratikus, szabad és egyenlő felek közti vitát fog eredményezni végre valahára. Ellentétes a tekintéllyel és mindenféle szabadságot korlátozó rezsimmel.
(...)
Az internethez kötött utópiának már egy ideje vége, az establishment jó ideje gyanakvással kezeli az internetet, de sőt Donald Trump győzelme – úgy tűnik – nem pusztán felszámolt a digimániát, de a kiskedvencből bűnbak lett. Mert történt, hogy Trump ötödannyi pénzzel az interneten kampányolva győzni tudott. Az amerikai liberálisok gyászmunkájának része részben az internet, és főleg a társas média (főleg a Twitter, Facebook, 4chan, Reddit, stb.) hibáztatása, részben a »post-truth politika« fogalmának megkonstruálása. A mostani haladár reakciók szerint az internet mégsem a haladás motorja.
Na most, vagy tévedtek a haladárok az internet hatásait illetően, az nem hoz létre valami demokratikus utópiát. Vagy az internet valóban elősegíti a változást, aláássa a hierarchiákat, de ma a haladárok vannak uralkodó helyzetben, ők az establishment – csak éppen az a hamis tudatuk volt, hogy ők az elnyomottnak –, és az interneten valóban kialakult egy ellenkultúra velük szemben, ami az ő uralmukat ássa alá. Akárhogy is, egy utópiával ismét kevesebb.”
Lesz békecsúcs – de miközben a diplomácia díszletei a helyükre kerülnek, a frontvonalak darabokra hullanak. Trump és Putyin újra a reflektorfényben, Zelenszkij egyre kevesebb lapot tart a kezében.
A szlovák miniszterelnök úgy véli, ha az EU valóban békét akar Ukrajnában, akkor a budapesti békecsúcsot akadálytalanul és a lehető leghamarabb meg kellene rendezni.
A német lap szerzője bírálja Orbán Viktor EU-n belüli „blokkoló politikáját”, különösen az ukrajnai támogatások és orosz szankciók ügyében, és szigorúbb fellépést sürget az EU részéről.
Hónapok óta először több rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát lőtt ki Phenjantól délre, mintegy 350 kilométeres repüléssel.
Egy lehetséges Trump–Putyin találkozó Budapesten alapjaiban rengetné meg az európai hatalmi egyensúlyt. Mitől fél Brüsszel, mit nyerhet Magyarország?
Az építőmunkások markológépekkel bontják le a Fehér Ház keleti szárnyának egy részét.
A Ferencváros különvonatát nem engedték át a határon, így nagyjából félezer magyar szurkoló maradt le a mérkőzésről.
A kihagyott büntetőjét két góllal szerette volna „megbosszulni”.
