Önzetlen rajongás

„Nem véletlen, hogy a robot szó a cseh »kényszermunkából« jön, robotokat ma sem tudunk munkakörnyezet nélkül elképzelni. De a legtöbbjük nem hasonlít dolgozókra, a legsikeresebbek ipari gépek, miközben a popkultúrában androidszerű szerkezetek, emberi viselkedésformákkal. A túlhájpolt humanoidok eddig keveset tettek hozzá a robotikához, és a botszemélyiségek fejlesztésére használt gépi tanulással sem jutottak nagyon előre.

Henrik I. Christensen robotikus szerint tudományos szempontból lélegzetelállítók, kereskedelmileg viszont nem elég jók. Már az siker, ha egy bot személyisége négyéves gyerekhez hasonlítható. Korlátozottak, nem képesek intuitívan alkalmazkodni az emberhez.

Talán a magasabb szintű érzelmi intelligencia utáni sóvárgás magyarázza, hogy oly sok humanoid nő. A piacon jól eladható jellegzetes nőképet jelenítenek meg. Barátságosak, kedvesek, időnként humorosak, és annyira kedvesek, amennyire csak lehetnek. De ez a szépség bók vagy inkább kompenzáció a bot intelligenciája miatt? A szolgáltatóipar különféle munkaköreibe szánják őket. Több nemzetközi cég fejleszt szex-robotokat, míg japán hotelekben már dolgoznak is nő és nem-nő robotok.

Női prototípusoknál a fejlesztők arra alapoznak, ami valószínűleg működni fog szolgáltatóipari ügyfeleiknél. Személyiségjegyeknél a kedvességet, lelkiismeretességet és a kifelé fordulást előnyben részesítik az érzelmi stabilitással és kísérletezés iránti nyitottsággal szemben. Nem törekednek realisztikus robotnőkre, helyette inkább azt sugallják velük, hogy a húsvér nők feleljenek meg a rájuk szabott programnak.”