Az emberformájú robotok zöme bő. Talán azért, mert annyira sóvárgunk az érzelmi intelligencia után, és elragadó külsejük kompenzálja a butaságukat? Sajnos ezek az androidnők sem élethűek.
„Nem véletlen, hogy a robot szó a cseh »kényszermunkából« jön, robotokat ma sem tudunk munkakörnyezet nélkül elképzelni. De a legtöbbjük nem hasonlít dolgozókra, a legsikeresebbek ipari gépek, miközben a popkultúrában androidszerű szerkezetek, emberi viselkedésformákkal. A túlhájpolt humanoidok eddig keveset tettek hozzá a robotikához, és a botszemélyiségek fejlesztésére használt gépi tanulással sem jutottak nagyon előre.
Henrik I. Christensen robotikus szerint tudományos szempontból lélegzetelállítók, kereskedelmileg viszont nem elég jók. Már az siker, ha egy bot személyisége négyéves gyerekhez hasonlítható. Korlátozottak, nem képesek intuitívan alkalmazkodni az emberhez.
Talán a magasabb szintű érzelmi intelligencia utáni sóvárgás magyarázza, hogy oly sok humanoid nő. A piacon jól eladható jellegzetes nőképet jelenítenek meg. Barátságosak, kedvesek, időnként humorosak, és annyira kedvesek, amennyire csak lehetnek. De ez a szépség bók vagy inkább kompenzáció a bot intelligenciája miatt? A szolgáltatóipar különféle munkaköreibe szánják őket. Több nemzetközi cég fejleszt szex-robotokat, míg japán hotelekben már dolgoznak is nő és nem-nő robotok.
Női prototípusoknál a fejlesztők arra alapoznak, ami valószínűleg működni fog szolgáltatóipari ügyfeleiknél. Személyiségjegyeknél a kedvességet, lelkiismeretességet és a kifelé fordulást előnyben részesítik az érzelmi stabilitással és kísérletezés iránti nyitottsággal szemben. Nem törekednek realisztikus robotnőkre, helyette inkább azt sugallják velük, hogy a húsvér nők feleljenek meg a rájuk szabott programnak.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
