Kis cég vagy multi?

„Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok – nyilatkozta még évekkel ezelőtt Orbán Viktor. Ez a már-már klasszikussá vált mondása juthat az eszünkbe, amikor lapunk hasábjain arról olvashatunk: a kormány idén a korábbinál kétszer nagyobb, 12,2 millió forintnyi állami támogatást adott a nagyvállalatoknak és a multinacionális cégeknek egyetlen újonnan létrejövő állásért cserébe. Ez a háromszorosa annak, amennyivel a tőkésbarátnak tartott szocialisták jutalmazták egy munkahely létrehozását. Tehát míg a Fidesz szavakban szapulja a multikat, addig a valóságban nem sajnálja tőlük a közpénzt sem, hiszen az egyedi kormánydöntések alapján kiosztott támogatások a magyar költségvetésből származnak. Már csak azért is sajnálatos, hogy a kormány nem meri nyíltan vállalni a multik támogatását, mert ez önmagában nem indokolatlan: a Központi Statisztikai Hivatal szerint a külföldi irányítású vállalatok termelékenysége két és félszer akkora, mint a magyaroké. Azzal a ténnyel is nehéz vitatkozni, hogy a 18 ezer külföldi cég (a hazai vállalkozások 3,5 százaléka) hajtotta végre a beruházások több mint 40 százalékát hazánkban. Azzal tehát nincs igazán baj, ha a kabinet nagyvonalú a multikkal. De nem mindegy, hogy főleg az autóipari, összeszerelő üzemeket támogatja-e nagyobb intenzitással, vagy például a kutatás-fejlesztést. A legfrissebb adatokból az derül ki, hogy – egy-két kivételtől eltekintve – kizárólag alacsony hozzáadott értékű termelés fejlesztésére adott pénzt a kabinet.

Ma még nem tudni, ráébred-e a kormány arra, mekkora hibát követ el, ha az ország teljesítményéhez több mint 50 százalékkal hozzájáruló kkv-k lecsúszását nem akadályozza meg. Úgy tűnik, jelszavakban a jövőben sem lesz hiány: a Magyar Állandó Értekezlet decemberi ülésén meghirdették, 2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve lesz. Ez akár támogatható is lehet, de kérdés, mennyiben segíti a hazai kisvállalkozások érvényesülését.”