Ha megnyerjük, akkor jön az igazi gebasz – olimpia Budapesten

„Tehát akkor vegyük újra, mink nincs, ami egy olimpiához szükséges:

• Stabil, megbízhatóan működő olimpiai bizottságunk, stabil, megbízható vezetővel.
• Sportlétesítményeink, amelyek képesek lennének befogadni a játékokat.
• Közlekedési infrastruktúránk, ami megkönnyítené a helyszínek közti közlekedést (bár igaz, a 3-as metró helyett már most jobban jár az, aki gyalogol, de ez azért siralmasan kevés).
• Garanciánk arra, hogy nem megy reá az ingünk-gatyánk erre az olimpiára, és nem dönti romba a gazdaságunkat.
• Társadalmi támogatottsága az olimpia rendezési lehetőségének.
  

És mink van?

Az a mérhetetlen kormányzati gőg és akarat, ami anélkül veri át az olimpia rendezését, hogy erről egyáltalán megkérdezné az ország lakosságát (nem véletlen, hogy foggal-körömmel küzdöttek az olimpiáról szóló népszavazás ellen…). Vagy egyeztetne azokkal, akiknek az életét ez az olimpia meglehetősen megnehezítené (tanulságos volt e szempontból a II. kerületi lakossági fórum, ahol hetet-havat összehazudtak arról, hogy mennyire nem fogja a lakosság életét befolyásolni a játék). Vagy egyáltalán érdekelné őket az, hogy ezzel milyen károkat okoznak – és itt újra csak a II. kerületet lehet példaként hozni, ahol attól sem rettentek vissza, hogy a természetvédelmi terület határait kicsit megbolygassák, hogy kedvezőbb legyen számukra a terep.

Vagyis hiába szól megszámlálhatatlan érv amellett, hogy Budapest, sőt, Magyarország nincs felkészülve egy olimpia megrendezésére. Az eddigiekből ugyanis az derül ki, hogy mindez egyáltalán nem érdekli a magyar kormányt. Ha kell, átverik rajtunk ezt is, hogy saját presztízsüket növeljék, hogy még több pénzt költhessenek kontrollálatlanul, és hogy elmondhassák, ezt is megcsinálták. Igen, még akkor is, ha ezt a többség nem akarja.

Miben bízhatunk?

Először is vessük vigyázó szemünket Párizsra és Los Angelesre. Hátha ők jobb pályázatot nyújtanak be a harmadik körben, hátha alkalmasabbnak találtatnak az olimpia megrendezésére. De kicsit még bízhatunk a NOB-ban is. Mert alapvető szabály, hogy csak olyan város rendezhet olimpiát, melynek lakossága azt jelentős mértéken támogatja. És a NOB komolyan is veszi ezt a feltételt: a 2016-os játékokra pályázó Tokiónál például alacsonynak ítélték meg 2009-ben az 55 százalékos támogatottságot, a rendezés jogát elnyerő Rióban azonban már 85 százalék lelkesedett (igaz, országosan ott is alacsonyabb, mindössze 69 százalékos volt a támogatottság). De ha minden igaz, akkor valamikor a jövő év elején ők (ha már a magyar kormány ezt nem tette meg) majd megkérdeznek minket is arról, hogy akarjuk-e ezt az egész cécót. Igazán üdítő élmény, hogy van, aki kíváncsi erre az egyébként alapvető fontosságú kérdésre.”