Ne tegyünk már úgy, mintha különbség lenne az „online” és a „valódi élet” között

„Amikor valakitől azt hallom, hogy az online világ elkülönül a valódi élettől, mindig megkérdezem az illetőt, hogy »a múltban élsz?« Oly sok év digitális lét után is meglepően sokan jönnek ezzel. Most viszont megválasztottunk egy elnököt, aki szinte csak Twitteren és YouTube-on kommunikál az amerikai néppel, úgyhogy ideje abbahagyni a viccelődést.

Morgan Marquis-Boire biztonságkutató szerint abszurdum »digitális önkényeskedésről« beszélni, mert napjaink államilag szponzorált megfigyelésében és cenzúrájában mindig van valami digitális. Ha egy rendőr elkobozza mobiltelefonunkat, mindent megtudhat rólunk. Ha egy ügynök meg akarja ismerni összes tevékenységünket, készülékünk alapján megteheti. Bűnözők pedig a bankszámlánkhoz férhetnek hozzá. És itt van még a helyzetet csak rontó dolgok internete. Minden ki van téve rosszindulatú támadásoknak, vagy csak szimpla trollkodásnak, mint például a trollok jóvoltából Hálaadás Napján ingyen használt san franciscói buszrendszer. Minél több tárgyat kötünk a rendszerbe, fizikai valóságunk annál nagyobb mértékben függ a számítógépes hálózatok integritásától.

Ha azt tanácsoljuk valakinek, hogy trolloktól csak offline szabadul meg, kb. ugyanaz, mintha azt mondanánk neki, hogy mostantól maradjon mindig otthon. Talán biztonságosabb, de úgy nem lehet túlélni. Sokaknak eleve online kell lenniük a munkához, iskolához, fontos információk beszerzéséhez. A »legyél offline« többé már nem járható út.

Ahogy egyre jobban belemegyünk a 21. századba, egyre komolyabban kell venni, hogy, ha szeretjük, ha nem, életünk összes aspektusának van online része. Viszont olyan sincs, hogy csak online mozgalom, közösségi élmény. Valódi életünk, amit az utcán teszünk, számítógépes hálózatokhoz kapcsolódik. A hálózatok működési módja, az azokat irányító szabályok világosan politikai indíttatásúak. Ezért is számít, hogy mit teszünk online. Annál jobb, ha minél hamarabb felfogjuk, hogy mekkora felelősséggel jár.”