„Ezennel elbúcsúzom Önöktől, megköszönvén eddigi megtisztelő érdeklődésüket. Ezt követően már csak az általam, 2017. szeptember 17-re Csokonyavisontára meghirdetett FÖLDMŰVESEK NAPJA megszervezésével kívánok foglalkozni.
Azért, mert elfogadhatatlannak tartom, hogy noha már mindenkinek van napja, a nemzetmegtartó erőnek, a földműveseknek ne legyen ünnepe. Ezért a nemzetmegtartó erő megbecsülésének formai keretei megszervezésével szeretném lezárni a politikai utamat. Ezzel szeretném megnyitni a lehetőségét annak is, hogy a FÖLDMŰVESEK NAPJA ne csak Magyarországon honosodjék meg, hanem nemzetközileg is létjogosultságot nyerjen e magyar kezdeményezés.
Ha ez a törekvésem sikeres lesz, már csak napok fognak elválasztani a 85. életévem betöltésétől. Márpedig ez az életkor aligha egyeztethető össze az internetezők világának mind fiatalabb táborával. Ezért kérem megértésüket az elhatározásomat illetően. (...)
Az európai-kanadai szabadkereskedelmi egyezményt szeretett hazám, Magyarország számára kifejezetten károsnak tartom. De káros az egész Európára nézve is, kivéve Németországot és Nagy-Brittaniát. Európa többi országára nézve a szabadkereskedelmi egyezmény életbelépésével a bekövetkező károk olyan nyilvánvalóak és nagyok lesznek, hogy elkeserítőnek tartom azt, hogy (a rövid ideig ellenálló vallonoktól eltekintve) az Európai Unió összes tagországa, köztük Magyarország is, miniszterelnöki szinten aláírta ezt a szerződést. Amint azt fentebb már említettem, igaz, ezt jóvá kell még hagynia minden érintett ország parlamentjének (nálunk: országgyűlésének!), azonban ez a körülmény már csak arra jó, hogy az egyezményt aláíró miniszterelnökök elbújhassanak az országgyűléseik mögé. Miért?
Mert a kormányt alakító többségi jogállami országgyűlések esetében elméletileg ugyan a hatalmi ágak elkülönülnek egymástól, a gyakorlatban azonban az egy és ugyanazon hatalom többféle köntösben jelenik meg. Mégpedig országgyűlésként, kormányként, minisztériumként, titkosszolgálatként és még számos más módon. Tehát lényegében még a jogállamokban is minden hatalom egy kézben összpontosul. Ez igaz még akkor is, ha a hatalom gyakorlása a jogállamokban különböző mértékben, de kétség kívül bizonyos korlátokkal gyakorolható.