Ft
Ft
23°C
15°C
Ft
Ft
23°C
15°C
09. 12.
péntek
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
09. 12.
péntek
Hírek
Vélemények
Hetilap
Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhely család tehetséggondozás GYIK Műhely UART Alkotó doboz módszertan építész térlátás tehetség Magyar Nemzeti Galéria Szentandrási Dóra Magyar Művészeti Akadémia szakértő TÉRJÁTÉK vélemény gyermeknevelés Budapesti Építész Kamara

Magabiztos, kreatívan és dimenziókban gondolkodó, nyitott embereké a jövő

2016. november 29. 23:23

Sorozatomban bemutatom, hogyan lehet a gyerekek kreativitását, nyitottságát megtartani, térlátását és gondolkodási képességét fejleszteni, önbizalmát erősíteni.

2016. november 29. 23:23
Szentandrási Dóra
Mandiner.család
A GYIK Műhely
 
A Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhely 40 éve foglalkozik vizuális neveléssel, művészet-pedagógiával, művészeti oktatással és tehetséggondozással a Magyar Nemzeti Galéria épületében. Az egyedülálló pedagógiai módszereknek köszönhetően az 5-16 éves korosztály játékos, intuitív, élményszerű tapasztalás útján, kreatív gondolkodásra ösztönző feladatokon keresztül kerül kapcsolatba a szabad alkotás örömével.
 
Az alapvetően kortárs képzőművészeti hangsúlyú műhely több társszakterülettel egészül ki, illetve komplex, témakörökre építő tevékenysége kiterjed a fotó-/ videó-művészeti, iparművészeti-, múzeumpedagógiai-, környezeti, építészeti és tájépítészeti nevelésre is. Célja a művészetpedagógia, a vizuális oktatás új módszereinek kutatása. Mindez olyan kísérleti utat jelöl ki, amelyben a gyermek saját tapasztalataira, saját élményeire építve alkot: nem egy feladatot kap, hanem egy olyan vizuális problémát, amelyre az anyaghasználat keretei között neki kell megkeresnie a válaszokat.
 
Miért van szükségünk térlátásra, gondolkodási képességekre?
 
Ötven év követéses vizsgálati eredménye bizonyította, hogy a téri képességek korrelálnak legjobban a természettudományos teljesítményekkel (Wai, Lubinski, Benbow, 2009). 
 
Az egyre módszeresebben gyűjtött adatok a tanulási zavar és a természettudományos tehetség kapcsolatáról, valószínűleg a téri képességek erőteljesebb hatására vezethetők vissza (Gyarmathy, 2009).
 
Az iskolai oktatásba integrált művészet lehetne nem csak a most tanulási zavarral küzdőnek nevezett gyerekek fejlődésének támogatója, hanem a jövő nemzedék természettudományos nevelésének is alapja. (Gyarmathy, 2016)
 
TÉRJÁTÉK
 
2012-ben indítottam el Terbe Rita kolleganőmmel a GYIK Műhely TÉRJÁTÉK programját, ahol a gyerekek játékosan, saját térinstallációk létrehozásával tanulják meg érzékelni a teret. A feladatokon keresztül óhatatlanul is előkerül a méret- és térbeli viszonyok, szerkezeti elemek fogalma. Megismertetjük a gyerekekkel a különböző anyagok fényáteresztő, fényvisszaverő képességét, ez különösen fejleszti a vizuális észlelő rendszert. Megtapasztalják az anyag, szín, fény és a forma összefüggéseit. Majd mindezek ismeretében, térformák lekövetése alapján, kisebb maketteket, térbeli alkotásokat építenek a legváltozatosabb, legmeghökkentőbb anyagokból.
 
 
A mindennapokból a gyerekeknek már van saját térélményük, kicsiben ösztönösen olyan arányokat fognak létrehozni, melyben jól érezték magukat. Játékosan fejlődik a térlátás és az arányérzék. A pontos, alapos, részletekre kiterjedő megfigyelés sok gyakorlással, lépésről-lépésre alakul ki, ezért minden feladatnak van olyan része, amely a térbeli viszonyok, a tértávolság, a térmélység érzékelését fejleszti. Az alkotás során a gyerekeknek sok szempontot kell figyelembe venniük, az adott feladat új információit, a technológia és az anyag „korlátait”. A térbeli alkotás folyamata így nem csak kreativitást, és térlátást, de stratégiai és kritikai gondolkodást is fejleszt.
 
 
Emellett fontos, hogy míg a rajzolással mindig a domináns kéz fejlődik, addig a térbeli alkotások létrehozásához elengedhetetlen mindkét kéz használata, mely a két agyfélteke intenzív együttműködését jelenti. 
 
Minden esetben a gyerekeket egy olyan probléma elé állítjuk, melynek megoldásához szükség van elvonatkoztatásra, belső intuícióra, és sok- sok kreativitásra. pl. Mondrian képeinek bemutatása után térbeli Mondrian szobrokat hoztak létre a gyerekek.
IMG_8607.JPGKorábbi saját élmény megidézésével terepet, szitakötő szárnyat, méhkaptárt készítettek.
 
 
A változatos anyag- és eszközhasználat, valamint az önálló, érzelemtől vezérelt, szabad alkotás lehetősége olyan örömöt, izgalmat és lelkesedést okoz, amely aktív tevékenységre ösztönzi a gyerekeket. Annak a gyereknek is megjön a kedve az alkotáshoz, aki eddig esetleg nem ért el sikereket a rajzolásban, és így kedve sem volt hozzá.  A tapasztalatok szerint a gyerekek könnyen involválódnak, a játékos hozzáállás motiválja őket és lelkesedésük, kitartásuk látványos, kézzelfogható eredményt hoz.
 
TÉRJÁTÉK otthoni környezetben
 
2014-ben elkészítettem a UART Alkotó dobozt azzal a céllal, hogy ne csak azokhoz a gyerekekhez jusson el a GYIK Műhely módszertana, akiket szüleik heti rendszerességgel el tudnak juttatni a Műhelybe. Az Alkotó doboz a GYIK Műhely módszertanára épül. A meghökkentő alapanyagkészleten kívül egy inspirációs füzetet is tartalmaz, mely segít a gyerekeknek az alkotás elindulásában.
 
A most felnövő generációnak egészen más képességekre és tudásra lesz szüksége, mint a korábbiaknak. A kreativitásra és a gondolkodás képességére mindenképp szükség lesz, azt nem tudjuk a gépekre bízni. Az infokommunikációs korban elképzelhetetlenül sok információ és lehetőség elérhető. A legfontosabb képesség a választani és dönteni tudás. Már nem maga az információ a legfontosabb, hanem az információk értékelése. Nincsen jó vagy rossz, hanem „valamire jó” és „valamire nem megfelelő” létezik. A mérlegelést, a kritikai gondolkodást kívánja meg az infokommunikációs technika. (Gyarmathy, 2016)
 
A sok szempont, érv és ellenérv figyelembevételével és a lehetőségek értékelésével jár. A magas szintű együttműködésben, az összetett és változó folyamatok és környezet megismerésében hatékony gondolkodásmód. Nevezhetjük hálózatban való gondolkodásnak. A holisztikus, intuitív gondolkodásnak az ok-okozati viszonyokat, kapcsolatokat feltáró elemző gondolkodással való együttes használata jelenti a lineáris gondolkodás meghaladását. (Gyarmathy, 2016)
 
Célunk, hogy kreativitás és gondolkodás képesség fejlesztő TÉRJÁTÉK programunk minél több gyerekhez, pedagógushoz és pedagógus hallgatóhoz eljusson. Az ELTE TOK-on 1. éves hallgatóknak gyakorlati órákat tartottunk. A XIII. kerületi óvópedagógusok a GYIK Műhely és az ELTE közös 60 órás továbbképzésében vettek részt. Az Magyar Művészeti Akadémia, az Országos és a Budapesti Építész Kamara segítségével 6 vidéki óvodába vittük el a programunkat. Mindenhol az a tapasztalatunk, hogy mind az óvópedagógusok, mind a gyerekek nagyon nyitottak az új módszertanra.
 
Hivatkozott irodalom:
  • Gyarmathy Éva (2016) A tudomány és a harmadik kultúra. Fókuszpontok. Úton az ifjúság megismerése felé.
  • Gyarmathy Éva (2009) Atipikus agy és a tehetség I. Tehetség és a neurológia hátterű teljesítményzavarok, valamint az Asperger szindróma.
  • Eplényi Anna (2016) TájTérTár, Kreatív térjátékok a GYIK-Műhely 40 éves jubileumára
  • Szentandrási Dóra, Építőművészet/ utóirat, 2012/3. XII. évfolyam 68.szám 

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!