Mozgósítani kell azokat, akik már nem hisznek abban, hogy a politika őket szolgálná. Egy olyan nyelven, és olyan problémákat érintve, amelyek a politikától elidegenedettek világával is érintkeznek.
„Trump és a hozzá hasonló politikusok most úgy tüntetik fel, hogy megtalálták a koalícióépítés útját. Ez gyökeresen más, mint a második világháború utáni konzervatív jobboldal szavazói bázisa. A baloldalnak is arra lenne szüksége, hogy újra felfedezze a társadalom rétegeit, és azokkal együtt, azok által csináljon politikát.
Ha csak a hazai társadalmat nézzük, itt vannak a multinacionális összeszerelő műhelyek dolgozói, a magyar (egyre inkább fideszes) tőkések által működtetett szolgáltatói szektor alkalmazottai, itt vannak az egykori ipari övezetek leépítése után maradt munkanélküliek, a közalkalmazottak, és szegények millió, fehér és roma magyarok egyaránt. Nekik kellene bármilyen értelmes baloldali politika kiindulópontjainak és érkezési pontjainak lenniük. És persze ott vannak a fiatalok, a multinacionális cégek városi, fehérgalléros alkalmazottai, ők sem föltétlenül a konzervatív politika keresleti oldalához tartoznak.
Hogy ebből hogyan lehet koherens politikai programot és közösséget csinálni, vagy egyáltalán lehet-e, na, az a kérdés. Ehhez döntéseket kell hozni, választani kell csoportok között és üzenetek között, feltehetően le kell mondani a gazdasági vagy politikai hatalmak kényelmes támogatásáról, és az elnyomás egyéni problémává lúgozásáról. Gondolkozni kell, merni és akarni. Mozgósítani kell azokat, akik már nem hisznek abban, hogy a politika őket szolgálná. Egy olyan nyelven, és olyan problémákat érintve, amelyek a politikától elidegenedettek világával is érintkeznek.
Vagyis egy baloldali populizmus kell. Ennek képessége az euro-amerikai mérsékelt baloldalból, úgy látszik, kiveszett. Az újbaloldalinak nevezett csoportok, mint a spanyol Podemos vagy a lengyel Razem, ilyesmivel kísérleteznek, ahogyan Jeremy Corbyn és Bernie Sanders is. Kísérleteik azonban eddig nem meggyőzőek. Vagy nem képesek elszakadni a régi módszerektől (Corbyn), vagy a városi középosztálytól (Razem) vagy főként csak a fiatalok és dolgozók részeit tudják lelkesíteni, a kisebbségek nélkül (Sanders). Mindenesetre ők legalább próbálkoznak válaszolni a kérdésre.
Amely a szó legszorosabb értelmében LÉTKÉRDÉS a baloldali politika számára.”