Mit tudnak a baglyok, amit mi nem? Mi köze az UFO-őrületnek Twin Peakshez? Ki élte túl az utolsó részben bekövetkezett banki robbanást? Ki az a titokzatos Twin Peaks-i lakos, aki X-aktákat megszégyenítő módon követte végig a huszadik század titkos történetét? A Twin Peaks titkos története című, csinos kis kötetből úgy derül ki sok minden, hogy közben minden izgalom megmarad a kultsorozat új évadára.
Én eredetileg úgy lettem Twin Peaks-rajongó, hogy egy percet sem láttam a sorozatból. A fantasztikus műfajok előtti szenvedélyem a krimi volt (mínusz Harry Potter), szóval a győri megyei könyvtár két könyvespolcnyi krimijét szerintem végigolvastam, Christie-től Rejtőn át Conan Doyle-ig, meg még amire már nem emlékszem. Erre a polcra került a Dale Cooper naplója című kötet is, amit annyira szerettem, hogy legalább öt alkalommal vettem ki és olvastam el. Azt a könyvet egyébként Scott Frost jegyezte, aki a sorozatot és a most tárgyalt könyvet jegyző Mark Frost testvére, és írt két részt is a Twin Peaksbe.
Akkor nem nagyon vágtam, mi ez az egész, csak évekkel később néztem – és szerettem –bele a méltatlanul korán elkaszált sorozatba, ami ugye első sorban arról szólt, hogy ki is ölte meg szegény Laura Palmert, az iskola szépét, a Twin Peaks-i közösségi élet egyik középpontját. Másodsorban meg arról szólt, hogy egy fura kisvárosban fura és normális emberekkel fura és hétköznapi dolgok történnek, amihez köze van a baglyoknak, az ősi gonosznak, meg még ki tudja milyen misztikus dolognak. Egy biztos: David Lynch és Mark Frost nagyot alkotott. A sztori pedig ugye jövőre folytatódik egy harmadik évaddal, amiről egyelőre semmit sem tudni.
Itt van viszont addig a Twin Peaks titkos története, amit itthon az Athenaeum adott ki. Kezdjük azzal, hogy a kötet nagyon csinos: egyfajta dokumentumregénnyel van dolgunk, amit nagyon alaposan raktak össze. A felütés az, hogy találnak valahol egy összeszerkesztett iratcsomagot a Twin Peaks-i furcsa események hátteréről, Gordon Cole FBI-igazgató (akit ezek szerint huszonöt éve nem váltottak le, helló Hoover!) pedig rátestálja ezt az egészet egy Teresa Preston nevű ügynökre, hogy találja ki, mégis ki a fene írta, meg ellenőrizze le a tényeket. Így a dokumentumcsomag darabjai mellett pirossal megkapjuk Preston ügynök jegyzeteit is az egyes anyagokról.
Az iratanyagban lefedett téma a város területének indián múltjától kezdve vezet minket végig az amerikai történelem egészen homályos epizódjain, okosan és ügyesen belekeverve a történetbe a lehető legtöbb összeesküvés-elméletet az indián átoktól kezdve a szabadkőműveseken és a szcientológusokon át az UFO-észlelésekig, Watergate-ig és a Kennedy-gyilkosságig. A központi szereplőnk a város egyik lakója, aki a sorozatban is szerepelt, és mint a könyvből kiderül, nagyon sok köze van a huszadik század Amerika “rejtett történelméhez”. Azt szerintem viszonylag hamar össze lehet rakni, hogy ki a dokumentumokat összeállító Archivátor.
Mark Frost igyekszik elmélyíteni a sorozat mitológiáját, de anélkül, hogy az első két évad, vagy a következő történetét nagyon megbolygatná. Ettől függetlenül persze elvarr néhány szálat az eredeti történetből, és az összeesküvések hálója mellett a város történelmét is bemutatja. Van pár passzus a város illusztris lakóiról, például Josie Packard múltjáról; az EdNadine-Norma-Hank szerelmi sokszögről; illetve a Tuskó Ladyről, akinek a múltja egészen meglepő dolgokat rejt. Az is kiderül egyébként, hogy az utolsó részben ki élte túl a Twin Peaks-i bank felrobbanását.
Mint mondtam a kötet nagyon csinos, emellett pedig elég olvasmányos is. Az igazi- és kamudokumentumok rendesen ki vannak találva, meg vannak szerkesztve, a fordítás is rendben volt a legtöbb helyen. Valahogy az az érzésem támadt közben, hogy a nyomokban hasonló hangulatú, paranoid hangulatot, idegeneket és fekete öltönyös embereket felvonultató Alvó óriások is jobban tetszett volna, ha nem csupán interjúk leirataira szorítkozik, hanem fényképfelvételeket, újságcikkeket és egyéb dokumentumokat is behúz a történetbe. De ez egy másik téma.
A Twin Peaks titkos története a sorozat rajongóinak, konteó-bubusoknak és Pataky Attilának mindenképpen kötelező olvasmány, egyben sikeres mítoszépítő kísérlet, plusz jól felcsigázza az olvasót a harmadik évad előtt. Vajon szerepet kap az itt jegyzetelő Teresa Preston a sorozatban? Remélem igen. Na és mi a fene lett Cooper ügynökkel? Hát ki lehet ezt bírni jövő év elejéig?
Tárik Meszár közel-kelet szakértő új könyvében hét közkeletű sztereotípiát vesz górcső alá az arab világról. És árnyaltabb, tényekre alapozott képet fest a Közel-Keletről, mint amit a nyugati híradások és a közbeszéd sugallnak.
A Könyvmolyképző Kiadó arra kéri könyvkereskedő partnereiket, hogy a jövő héttől hagyjanak fel a fóliázás gyakorlatával.
Ahogy többször elmondtam, erősen torzítóak a nominális GDP összehasonlítasok.
Az RTL új sorozata a kétes hírű rendező és producer pályafutását dolgozza fel.
Mint minden rendszer, ez is úgy indul el most hódító útjára, hogy lendületesen hangsúlyozza, hogy ő „más”, hogy ő majd megmutatja, hogy lehet más a politika.
Ez mind szép és jó, de nem inkább a svédországi Helsingborgban, a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozóján elhangzottakról kellene tájékoztatnia a nagyérdeműt?
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
