Nincsenek érdemtelen szegények!

„Szóba állna a miniszterelnökkel, ha találkoznának?

Persze, csak akkor nem tehetném meg, hogy ne mondjam meg neki: el fog kárhozni. Azt is elmondanám, hogy nem veszik körül igaz és tisztességes emberek, akik megmondanák neki, mi az, amit nem jól csinál.

Emlékszik még, mikor és miért szakadt meg kapcsolata a miniszterelnökkel?

Amikor kormányra került 1998-ban, bár utána még beszéltünk egy darabig. De már az sem tetszett, amikor az MDF és a Fidesz székházbotránya kapcsán 1992-ben egy ingatlan eladásából származó összeg egy része az édesapja vállalkozásába került. Ha egy politikus kiüti a fékeket és az ellensúlyokat, lefojtja a sajtó nagy részét, korlátozza mások jogait, nem fogadja el, hogy felette is ott van a törvény, és egy olyan államszerkezetet hoz létre, amelyben minden szál egyvalaki kezében fut össze, ő mondja meg, mi lehet egyház, kinek lehet iskolája, és sorolhatnám, akkor abból ez lesz, amit ma tapasztalunk. Ez a kétszer kettő igazsága: nincs olyan, hogy valaki jó zsarnok vagy rossz zsarnok. Trumptól azért nem kell tartaniuk az amerikaiaknak, mert az országban olyan a rendszer, amit nem tud az elnök önmaga képére formálni. Ha megpróbálná, a saját pártja sem működne együtt vele. Orbán Viktor viszont rájött, hogy gyakorlatilag azt csinálhat ezzel az országgal, amit akar, hisz az EU nem fog lecsapni rá.

(...)

Úgy tűnik, nagyon kiábrándult. Csak nem ez hajszolta önt, a kommunista rendszer üldözöttjét Gyurcsány Ferenc karjaiba, akinek pártja, a DK még államfőnek is jelölte?

Az egy kedves csacsiság volt.

El sem játszott a gondolattal, hogy köztársasági elnök legyen?

Még véletlenül sem. Engem a szolgálatom teljesen kielégít, és nem is akartam kísértésbe esni.

Értem, de azért mégiscsak furcsa, hogy Gyurcsánynál kötött ki. Hogyan találkoztak?

Ő keresett meg. Gyurcsány nem rosszabb s nem jobb, mint a többi politikus, de leszögezem, nem a barátom, ahogy Orbán sem. Akkor sem volt az, amikor megkért, kereszteljem meg a gyermekeit. Ha Gyurcsány kért volna rá, az ő gyerekeit is megkeresztelem.

Kell egyáltalán politizálnia az egyháznak, vezetőinek?

Politizálnia a polisz minden nagykorú tagjának kötelessége. Csak bátran és tisztességesen kell csinálni. Ilyen tekintetben a pap sem kivétel. Sőt! Példát kell mutatnia, kiváltképp, ha a győztesek korlátozzák a többiek jogait.

Ön nemrégiben az összes állami érdemrendjét felajánlotta árverezésre. Tette milyen visszhangot váltott ki?

A kitüntetéseink elárverezése (mert többen döntöttünk így) egyes körökben jó visszhangra lelt. Mintegy 2,5 millió forint gyűlt össze, ebből cipőt vásárolunk szegénysorú iskolásainknak.”