Folyamatos támadás alatt a szuverenitásunk – interjú Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel
Mi várható a soros elnökségtől az igazságügy területén? Mit gondol az uniós vitákról? Mit tehetünk Európa és hazánk versenyképességéért?
A hallgatók jobban megértenek akár fizikai, kémiai vagy biológiai jelenséget is, ha az őket körülvevő kultúrából, például a sci-fi területéről származnak a példák. Interjú.
„A populáris kultúrát az olvasók egy része másodrendűnek tartja, másik része pedig szinte csak ezt fogyasztja. A terület tudományos kutatásának eredményei viszont épp hozzájuk nem jutnak el, mivel ezek többnyire „elit” irodalmi fórumokon jelennek meg. Ebből a szempontból ön kemény fába vágta a fejszéjét.
A tudomány népszerűsítése minimum Darwin óta célja az emberiségnek. Stephen Hawking Az idő rövid története című műve viszont új lendületet adott ennek a törekvésnek. A popkultúra-kutatás nálam szorosan összefügg a tudomány-népszerűsítéssel, sőt, a kettő erősíti is egymást, mert akár egyetemi előadásokon is fel tudok használni e területekről származó példákat, amelyeken keresztül tudományos kérdéseket járhatok körül. Erre a képregények vagy a bestsellerirodalom egy része is alkalmas. Viszont nem mindenki képes különbséget tenni tudomány és áltudomány között. A bestsellerirodalomban rengeteg olyan megnyilvánulási forma él, amely kizárja a tudományt, sőt mindenféle áltudományos nézőpontokkal traktálja az olvasókat. Ezért fontos rendet vágni az információrengetegben, illetve a népszerű, szórakoztató irodalmon keresztül modellezni tudományos dilemmákat. A hallgatók jobban megértenek akár fizikai, kémiai vagy biológiai jelenséget is, ha az őket körülvevő kultúrából, például a sci-fi területéről származnak a példák. Több tudós ír populáris irodalmat is, ami egy külön tanulmányozandó jelenség. Sok egyetemen vannak olyan kurzusok, amelyeken belül a tudományos-fantasztikus vagy a fantasy-irodalmon keresztül közelítenek tudományos kérdésekhez.
Keserű József irodalomteoretikus a díjátadón elhangzott beszédében kiemelte, hogy ön azon kevés irodalmárok egyike, akik a természettudományok terepén is otthonosan mozognak. Fontos ez a tudás egy olyan ember számára, aki sci-fi irodalommal foglalkozik?
Már csak azért is fontos, hogy korlátozni tudja az áltudományok áramlását. Természettudományok nélkül nem boldogulunk, korunk nagy kérdései mind ezzel függnek össze. Az emberiség jövője múlik azon, hogy akiket most felnevelünk, azok elsajátítják-e a tudományos, kritikai gondolkodást, az adatkezelés mikéntjét, a szelektálás képességét. Erre is jó a tudománynépszerűsítő irodalom. Persze mindig eltelik egy kis idő, amíg a természettudomány legújabb eredményei megjelennek ezekben a könyvekben, de igyekezni kell lépést tartani a fejlődéssel, nem szabad lemaradni.”