Nem szabad lemaradni

2016. november 30. 08:24

A hallgatók jobban megértenek akár fizikai, kémiai vagy biológiai jelenséget is, ha az őket körülvevő kultúrából, például a sci-fi területéről származnak a példák. Interjú.

2016. november 30. 08:24
H. Nagy Péter
Új Szó

A populáris kultúrát az olvasók egy része másodrendűnek tartja, másik része pedig szinte csak ezt fogyasztja. A terület tudományos kutatásának eredményei viszont épp hozzájuk nem jutnak el, mivel ezek többnyire „elit” irodalmi fórumokon jelennek meg. Ebből a szempontból ön kemény fába vágta a fejszéjét.

A tudomány népszerűsítése minimum Darwin óta célja az emberiségnek. Stephen Hawking Az idő rövid története című műve viszont új lendületet adott ennek a törekvésnek. A popkultúra-kutatás nálam szorosan összefügg a tudomány-népszerűsítéssel, sőt, a kettő erősíti is egymást, mert akár egyetemi előadásokon is fel tudok használni e területekről származó példákat, amelyeken keresztül tudományos kérdéseket járhatok körül. Erre a képregények vagy a bestsellerirodalom egy része is alkalmas. Viszont nem mindenki képes különbséget tenni tudomány és áltudomány között. A bestsellerirodalomban rengeteg olyan megnyilvánulási forma él, amely kizárja a tudományt, sőt mindenféle áltudományos nézőpontokkal traktálja az olvasókat. Ezért fontos rendet vágni az információrengetegben, illetve a népszerű, szórakoztató irodalmon keresztül modellezni tudományos dilemmákat. A hallgatók jobban megértenek akár fizikai, kémiai vagy biológiai jelenséget is, ha az őket körülvevő kultúrából, például a sci-fi területéről származnak a példák. Több tudós ír populáris irodalmat is, ami egy külön tanulmányozandó jelenség. Sok egyetemen vannak olyan kurzusok, amelyeken belül a tudományos-fantasztikus vagy a fantasy-irodalmon keresztül közelítenek tudományos kérdésekhez.

Keserű József irodalomteoretikus a díjátadón elhangzott beszédében kiemelte, hogy ön azon kevés irodalmárok egyike, akik a természettudományok terepén is otthonosan mozognak. Fontos ez a tudás egy olyan ember számára, aki sci-fi irodalommal foglalkozik?

Már csak azért is fontos, hogy korlátozni tudja az áltudományok áramlását. Természettudományok nélkül nem boldogulunk, korunk nagy kérdései mind ezzel függnek össze. Az emberiség jövője múlik azon, hogy akiket most felnevelünk, azok elsajátítják-e a tudományos, kritikai gondolkodást, az adatkezelés mikéntjét, a szelektálás képességét. Erre is jó a tudománynépszerűsítő irodalom. Persze mindig eltelik egy kis idő, amíg a természettudomány legújabb eredményei megjelennek ezekben a könyvekben, de igyekezni kell lépést tartani a fejlődéssel, nem szabad lemaradni.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Csomorkany
2016. november 30. 22:17
Miért, szép is az, amikor a mélyűrben földübörögnek a birodalmi cirkálók. Mondjuk a Gravitáció az számomra remek szemléltetés volt a súlytalanságról. Igaz, nem is sci-fi, hiszen jelenlegi, meglévő technológiát mutat be egy elképzelt válsághelyzetben... De akkor már a Marsi az sci-fi is, itt-ott alkalmas is szemléltetésre. Szóval nem a műfaj alkalmas erre, hanem a normálisan eltalált alkotásai.
kukorica-jancsi
2016. november 30. 22:11
"A tudomány népszerűsítése minimum Darwin óta célja az emberiségnek." A sötétség és ostoba tudatlanság szinte felfoghatatlan katyvasza lehet a fejében annak, aki ilyeneket tud mondani.
drkovax
2016. november 30. 21:01
A sci-fiből tudományos ismeretterjesztéshez használható információ vagy példa ? Legfeljebb elrettentő példa ... Ezzel a középkori misztériumjátékokat is használhatnánk, azok sincsenek messzebb a tudományosságtól ...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!