A hallgatók jobban megértenek akár fizikai, kémiai vagy biológiai jelenséget is, ha az őket körülvevő kultúrából, például a sci-fi területéről származnak a példák. Interjú.
„A populáris kultúrát az olvasók egy része másodrendűnek tartja, másik része pedig szinte csak ezt fogyasztja. A terület tudományos kutatásának eredményei viszont épp hozzájuk nem jutnak el, mivel ezek többnyire „elit” irodalmi fórumokon jelennek meg. Ebből a szempontból ön kemény fába vágta a fejszéjét.
A tudomány népszerűsítése minimum Darwin óta célja az emberiségnek. Stephen Hawking Az idő rövid története című műve viszont új lendületet adott ennek a törekvésnek. A popkultúra-kutatás nálam szorosan összefügg a tudomány-népszerűsítéssel, sőt, a kettő erősíti is egymást, mert akár egyetemi előadásokon is fel tudok használni e területekről származó példákat, amelyeken keresztül tudományos kérdéseket járhatok körül. Erre a képregények vagy a bestsellerirodalom egy része is alkalmas. Viszont nem mindenki képes különbséget tenni tudomány és áltudomány között. A bestsellerirodalomban rengeteg olyan megnyilvánulási forma él, amely kizárja a tudományt, sőt mindenféle áltudományos nézőpontokkal traktálja az olvasókat. Ezért fontos rendet vágni az információrengetegben, illetve a népszerű, szórakoztató irodalmon keresztül modellezni tudományos dilemmákat. A hallgatók jobban megértenek akár fizikai, kémiai vagy biológiai jelenséget is, ha az őket körülvevő kultúrából, például a sci-fi területéről származnak a példák. Több tudós ír populáris irodalmat is, ami egy külön tanulmányozandó jelenség. Sok egyetemen vannak olyan kurzusok, amelyeken belül a tudományos-fantasztikus vagy a fantasy-irodalmon keresztül közelítenek tudományos kérdésekhez.
Keserű József irodalomteoretikus a díjátadón elhangzott beszédében kiemelte, hogy ön azon kevés irodalmárok egyike, akik a természettudományok terepén is otthonosan mozognak. Fontos ez a tudás egy olyan ember számára, aki sci-fi irodalommal foglalkozik?
Már csak azért is fontos, hogy korlátozni tudja az áltudományok áramlását. Természettudományok nélkül nem boldogulunk, korunk nagy kérdései mind ezzel függnek össze. Az emberiség jövője múlik azon, hogy akiket most felnevelünk, azok elsajátítják-e a tudományos, kritikai gondolkodást, az adatkezelés mikéntjét, a szelektálás képességét. Erre is jó a tudománynépszerűsítő irodalom. Persze mindig eltelik egy kis idő, amíg a természettudomány legújabb eredményei megjelennek ezekben a könyvekben, de igyekezni kell lépést tartani a fejlődéssel, nem szabad lemaradni.”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
A zenész őszintén értékelte a kormányfő törekvését a békére, miközben az EU-t komoly kritikával illette.
Izgalmas időszakot értékelt a miniszterelnök, aki kijelentette: Brüsszel elszakadt attól a valóságtól, amelyben élünk!
Olekszandr Szirszkij tábornok egy interjúban számolt be az ukrán haderő döntésének hátteréről.
Magyar Péter küldetése ugyanaz, mint az előző, bukott jelölteké volt: brüsszelizálni Magyarországot – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnököt a kegyelmi ügy okozta belpolitikai változásokról, Trump győzelméről, Szájer Józsefről és a 2025-ös gazdasági kilátásokról kérdeztük év végi interjúnkban.
Mindjárt itt a karácsony, és ez a legnagyobb vágyam: legyen békesség, jó lenne az egész világban, de legalább itt, Magyarországon; olyan szép ország a miénk, és olyan sok benne a tehetség, erre kellene inkább koncentrálni a sok energiapazarló küzdelem helyett – mondja az idén kilencvenéves Bodrogi Gyula. Ünnepi beszélgetés a bokszmeccsekről, a siker kiszámíthatatlanságáról és az örökre velünk maradó csodákról.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
