„Az eszetlen fogyasztás nem elvi alapon irritál. Akkor sem, ha a fekete péntek nyomora egyszerre mond el szinte mindent arról, hogy hogyan tepernek bennünket maguk alá a tárgyak és a pszichózisok. A legnyomasztóbb ellentmondások, a világok közötti legrettentőbb távolságok napja ez. Persze kifejezetten a karácsony miatt. Ami számomra igenis fontos ünnep a mai napig. Nem azért, mert kötelező. Nem azért, mert ki lehet pihenni a sokhetes hajszát az ajándékok után. Egyszerűen csak azért, mert szép.
A karácsony a legszebb. A fekete péntek a legrusnyább.
Hogy sokak számára hogyan és miképpen lett a kettő ugyanannak a történetnek a két fejezete – az első és az utolsó –, tudom és részben talán értem is. A kulturális minták torzulását nem könnyű kicselezni. De nem is lehetetlen. Valamikor és valahogyan el kell kezdeni. A többi jön magától, ha hagyjuk. Pökjünk a péntekre, elsőre elég ennyi.”