Felemás szüret Tokaj-Hegyalján

„A tökéletes szeptember után az október esővel, hűvössel köszöntött be, és kisebb megszakításokkal ki is tartott. Sajnos ez megnehezítette a szüretet a borvidéken, és a termés minősége is romlani kezdett. Október 7-én leszedtük az utolsó fennmaradt fürtöket is a szőlőnkben. A 24.5 cukorfokos szőlőből késői szüretelésű édes bort készítünk.

Az idei szüret felemásra sikeredett a borvidéken. Szeptemberben még az intézetben is lelkesedtünk, hogy a borvidékünk megúszta a fagyot, a jégesőt (néhány kivétellel), a lisztharmatot, és milyen nagyszerű termés várható. Aki korán szüretelt száraz bornak való alapanyagot, az valóban nagyon szép borra számíthat. A szeptemberi napsütés gyors cukrosodást, majd töppedést hozott, ami a még kinn lévő szőlőkben egy jó aszú termést vetített előre. A legtöbben kivártak, hiszen már a száraz bornak túl édes, az édes bornak pedig még elégtelen volt a termés cukorfoka. Októbertől aztán nagy mennyiségű csapadék zúdult le. A pár napos esőszünetekben mindenki szedte a még szedhető szőlőt, bár a rothadás erőteljesen megindult. Az aszú alapanyag is felázott.

A válogatva szedés következménye sok helyen az 50%-os termésveszteség lett. A válogatás nagyban megnövelte a szüret költségét. A felvásárlók egészséges alapanyagot vagy szépen botritiszesedett fürtöket vártak, de a termés csak egy részét lehetett ennek mondani. A felvásárlási árak is nyomottak maradtak. A »rothadt« termést csak 100 Ft alatti áron lehetett értékesíteni. Nagy volt az elégedetlenség a Grand Tokaj –mint legnagyobb felvásárlóval szemben is, hiszen osztályozta a területeket, és a mégoly jó minőségű aszút sem vásárolta fel minden területről. Szerencsére más felvásárlók csak az aszú minőségét nézték, náluk lehetett értékesíteni.

Intézetünk a hárslevelűt szintén a Grand Tokajnak adta el. A jó minőségű töppedt szemeket azonban mi is a földre dobáltuk, mert a felvásárló csak az egészséges fürtökért fizetett. A szüret tehát az egész hónapunkat kitöltötte. Az előző évekénél kedvezőbb lett a szüretünk, de ez sajnos nem mondható el nagyon sok termelő esetében. Az évek óta változó termelési, és felvásárlási feltételek nem hoztak áttörést.

A reménykedő termelő évek óta bízik abban, hogy majd jövőre megközelítjük az egy eurós szőlő felvásárlási árakat, de sajnos még mindig 50 eurocent körül vagyunk átlagban. Az egyetlen vigasztaló, hogy véget ért a szüret, és mától már ismét a jövő évi termelés sikerességét nézzük. A borok lassan kiforrnak, és téli borászkodás, palackozás vár ránk. És persze reményekkel teli vágunk bele az új évjárat felépítésébe, ami már most elkezdődik egy lemosó permetezéssel.”

*

Az írás a Tokaj Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet lapjában jelent meg.