Dőlni vagy nem dőlni?

„Ez itt a kérdés Európa számára, amelynek kritikus éve már jövő vasárnap elkezdődik a megismételt osztrák elnökválasztással és az itáliai népszavazással. Hogy aztán a tavaszi francia elnöki és az őszi német parlamenti választás nyomán kiderüljön, dominóként dőltek-e az európai demokráciák is a Trump-taszításra, avagy éppenséggel ellenállnak a demagógia és dezinformáció térhódításának. Ez ugyanis önmegvalósító prófécia lenne, amire a mostani pánikhangulatban sajnos van esély. Pedig Amerikában sincs Trump-többség, Hillary Clintonra jó kétmillióval többen szavaztak. S az amerikai demokrácia csak csatát vesztett, nem háborút, behódolás helyett ellenállás bontakozik ki, maga a nyertes is látja ezt, mert sorra táncol vissza kampánya tódításaitól. Miközben Európa meg okulhatott is: a héten Merkel is kifejtette, idejekorán kell fellépni az Amerikát meglepő, a szélsőséget segítő dezinformációs áradat ellen.

Különösen sokat fog elárulni a Trump-tagadás sanszairól a bécsi kimenetel. Tavasszal ugyan fele-fele eredmény született a második fordulóban, de az elsőben a szélsőjobb elnökjelöltje csak 35 százalékot kapott, ha élen végzett is. Akkor az 50 százalékra feltornázott sikerét magyarázhatta a zöldpárti ellenjelölttől való nagypárti szavazói idegenkedés. Most azonban már minden polgár számára egyértelmű a tét, s ha a többség mégis a szélsőjobbosra voksolna, tehát Európa egyik leggazdagabb országában is áttörne a mindent tagadó zúgolódás, az bizony baljós jövőt jósolna. S még erősebb hátszelet adna a mini-Trumpoknak.”