„Nagyon fontosnak tartom és bízom abban, hogy ez nem amiatt fog tetszeni vagy nem tetszeni a nézőnek, hogy valaki hívő keresztény vagy sem. Ez a történet arról szól, hogy valaki azt hirdeti, hogy tiszteletben és szeretetben kell tartanunk egymást, és úgy kell élni, hogy a másik ugyanolyan fontos, mint mi vagyunk. Azt gondolom ezek olyan alapügyek, még a mai Magyarországon is, mely kérdésekben nem lehetnek törésvonalak, pro és kontra oldalak. (...)
Az előadás nem arról szól, hogy tiszteletlenséggel, hogy negatív módon nyúlnánk a passió történetéhez, hiszen alapüzenetének ma egyre inkább alapkérdéssé kellene válnia. Ez a darab valóban a máról szól. Azt mutatja meg, azokat a kérdéseket veti fel, hogy ez a történet ma hogyan valósulna meg. Mi történne, ha ma jönne el a Megváltó? Észrevennénk? Mit csinálnánk? De egészen röviden: az egymás iránti szeretetről szól, és arról, amit Székely Csaba az imént megfogalmazott: hogy bármelyikünkkel megtörténhet. Az előadásban szenvedély és erő lesz, az összetartozás élményét szeretnénk átadni. Nem változtattunk az alaptörténeten semmilyen formában, inkább a viszonyok bemutatásában lesz változtatás, hogy a néző tudja magát egy-egy szereplő helyzetébe beleképzelni.”