Szóval Gyurcsány az egyetlen miniszterelnök idestova az egész glóbuszon, aki annyira tisztelte az etikát meg az erkölcsöt, hogy a lexikont az ’E’ betűnél felnyitva az ő arcképe jelenik meg.
„Szóval Gyurcsány az egyetlen miniszterelnök idestova az egész glóbuszon, aki annyira tisztelte az etikát meg az erkölcsöt, hogy a lexikont az ’E’ betűnél felnyitva az ő arcképe jelenik meg. Igen, annyira tisztelte és becsülte a szerkesztői függetlenséget, hogy 2006-ban a Balaton partján egyenesen gyötrelemként élte meg, hogy neki, mint miniszterelnöknek a feladata: »fölkészíteni a legbefolyásosabb lapok vezetőit és vezető publicistáit, hogy mire számíthatnak, bevonni õket ebbe a folyamatba«. Ugye emlékszünk még erre a Gyurcsányra, a szerkesztőségek nagy barátjára? Arra az emberre, aki – bár ezt kifejezetten letagadta a fenti interjúban – 2009-ben nem »csak« arra adott utasítást az állami szerveknek és vállalatoknak, hogy mondják le a lap előfizetését, hanem konkrétan arra, hogy »szüntessék be a fizetett hirdetések és a reklámok megjelentetését a Magyar Hírlapban«.
Én nem állítom, hogy ne lenne összefüggés kis hazánkban – csakúgy mint minden országban, a demokratikusakat is beleértve – a médiapiaci viszonyok és a »nagypolitika« között. Persze hogy van. De azt már rohadtul unom, hogy a demokrácia csak és kizárólag jobboldali kormány alatt szűnhet meg Magyarországon. Bizonyára valamelyik ENSZ-dokumentumban van rögzítve, hogy baloldali, progresszív kormányok esetén a sajtószabadság sérelme fogalmilag kizárt.”