Rezeg a léc a globális technokrata elit alatt. Az emberek kezdenek kiábrándulni a vezetőikből.
„Rezeg a léc a globális technokrata elit alatt. Az emberek kezdenek kiábrándulni abból a hitükből, hogy az eszes, jól képzett és vezetésre felhatalmazott politikusok valóban jobbá tehetik számukra az életüket – írja Russel Ronald Reno a Catholic Heraldban megjelent cikkében.
A nyugati világot vezető globális elit alatt meglehetősen rezeg a léc, és ezért önmagukon kívül senki sem hibáztatható. Bizonyítékul a neoliberális technokráciát képviselő Hillary Clinton ellen mostanáig jól szereplő Donald Trump támogatottságát hozza fel. Téves a mainstream média álláspontja, mely szerint a gazdasági világválság, az egyenlőtlen bevételek, a politikai korrektség által kiváltott ellenszenv, vagy egyszerűen a rasszizmus és a xenofóbia lenne okolható ezért a változásért.
Az elmúlt évtizedek alatt homogén globális elitté kovácsolódott nyugati vezető réteg elveti a természetfelettibe vetett hitet, mindent a racionalitás talaján vizsgál, állandó elemzésekbe bonyolódik, képviselői pedig magukat az emberi jogok és globális prosperitás pótolhatatlan harcosaiként állítják be.
Ötven évvel ezelőtt Gary Becker közgazdász arra a következtetésre jutott, hogy az emberi természet leírható a haszonmaximalizálásra törekvéssel. Reno azonban felhívja a különbséget a materiális globális elit által támogatott, illetve az isteni szeretetre vágyó lélek haszonmaximalizálása között. Véleménye szerint azok a közgazdászok, akik jelenleg a nyugati világ vezető szerepeiben tevékenykednek, mind néhány amerikai egyetemen tanultak, és ugyanazzal a hiányossággal kell szembenézniük, amelyet a neoliberalizmus dogmaként hordoz. A neoliberalizmus azon állításával, hogy a szabadpiac és a gazdasági törvényszerűségek megértése és helyes alkalmazása egyenesen eljuttat bennünket az általános jólét eléréséhez.
A neoliberalizmus melletti másik dogma azt teszi megkérdőjelezhetetlenné, hogy a szakértelem messze fontosabb mára a politika vezetői képességnél, hiszen ezzel hozzásegíthetik a társadalmat a gazdasági fejlődéshez és a kapitalizmus 19-20. századi formájának veszélyeitől való távolmaradáshoz.
A globális elit nem hoz valódi, előre mutató döntéseket, csupán összeegyeztetik a társadalom feladatait a közgazdasági törvényekkel, és általában az előbbit próbálják az utóbbihoz igazítani.”
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
Mi jellemzi ma Lengyelország belpolitikáját? Milyen hatással vannak az ott zajló változások a V4 együttműködésre? Többek között erre keresték a választ a Danube Institute Varsótól Budapestig: Lengyelország stratégiája a közép-európai egységért című rendezvényen.
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Baritz Sarolta Laura közgazdász szerint a profit helyett az emberközpontúságra kell helyezni a hangsúlyt. Mennyire tudják ezt megvalósítani a gazdaság szereplői? Van-e közgazdasági összefüggés a kapcsolatok és a boldogság között?
Beindul a gazdasági növekedés, egyre több pénze lesz az embereknek és a beruházások is felfuthatnak. Ha sikerül az orosz-ukrán háborúban békét kötni, akkor még inkább kilőhetnek a mutatók Magyarországon. Ezt várják a magyar gazdasági elemzők.
Az ukrán elnök jelezte, hogy kész feladni a NATO csatlakozási törekvéseit, valamint hajlandó területi engedményeket tenni Oroszországnak.
Az ellenzék vezérére csak pár százan voltak kíváncsiak.
