Ez azonban nem jelenti azt, hogy ahol együtt tanulnak a hátrányos helyzetűek és középosztálybeliek, ott feltétlenül integrált oktatás valósulna meg. Van ugyanis egy bizonyos mágikus arány - 10-20 százalék körül - amelyet a kutatók a leginkább üdvözítőnek tartanak az igazságos és hatékony oktatás szempontjából. Szerintük ugyanis, ha egyes iskolai osztályoknak 10-20 százaléka romákból, szegényekből áll, az jelenti a társadalmi integráció és a potenciálisan jól működő pedagógiai munka kívánatos egyvelegét.
Ha egy osztályban azonban a hátrányos helyzetűek (vagy a kisebbség) aránya 25-30 százalékra emelkedik, onnantól már szegregált osztályról beszélhetünk. Ez a helyzet pedig igen gyakran előáll, hiszen egyes súlyosan hátrányos helyzetű régiókban akár az is előfordulhat, hogy hiába lenne rá nyitottság, nincs hova integrálni. Ám rendszerint már a nyitottság sincsen meg: A tehetős szülők mindig igyekeznek elkerülni a »rossz hírű« iskolákat, míg a hátrányos helyzetűek gyakran maguk sem akarnak a többségi társadalommal keveredni, hiszen ez kényelmetlenséget és konfliktusokat okozhat.”