Ilyen még nem történt Magyarországon: ez az áprilisi választások legnagyobb rejtélye

Eddig nem tapasztalt tényezőn is múlhat majd, hogy hányan mennek el szavazni április 12-én.

Úgy csinálnak, mintha az érvénytelenség nem jelentene semmit. Ennek mi értelme van? Hogyan lehet ugyanaz a következmény érvényesség és érvénytelenség esetén is?
„Miközben a népszavazás egy nagyon fontos és jó dolog lenne, az egészből viccet csináltak. Egyrészt egy csomó ügyben, amiben még érdekes lehetne a nép véleménye (alaptörvény, Paks 2, olimpia) nem engedtek/engednek népszavazást tartani, de egy előre borítékolható eredményű témában bevállalták, elképesztően tolták is, mégse lett közjogi értelemben elég szavazat. Viszont úgy csinálnak, mintha az érvénytelenség nem jelentene semmit. Ennek mi értelme van? Hogyan lehet ugyanaz a következmény érvényesség és érvénytelenség esetén is? Ez olyan, mintha az iskolában egy tantárgyból megbuknánk, de azt mondanánk, nem baj, volt év közben egy csomó értékelhető dolgozatunk, ezért mehetünk is a következő osztályba, nem számít, hogy az évzáró, legfontosabb dolgozat bukta lett.
Persze, a kormánynak ad valamekkora muníciót Brüsszel felé, hogy nagyon sokan (de nem elegen) azonosultak a politikájával, de van itt egy másik tanulság is: a többség nem volt vevő a sok esetben hazug, félrevezető, káros és idegenellenes politikára. Új témát kell keresni.”
