1956. X. 23.: Ledöntjük a Sztálin szobrot! Vesszen Gerő!

„1956. X. 23. Kedd.

Reggel anyuval a temetőbe indultunk. Először a Papp utána a Fabsics nagypapához mentünk. Fabsics nagypapa sírja nagyon száraz volt, s ezért megöntöztük. Ezután hazajöttünk, és én megcsináltam a leckét és hegedültem.

1h-ra iskolába mentem. Az első óra, énekóra a tanárnő dolgai miatt elmaradt. Ez idő alatt én hazaszaladtam az orosz röpdolgozatokat aláiratni. Ezen az órán Pinke I. mesélt. A második órán felolvasták a földrajz dolgozatokat, amely nekem 4/5-re sikerült. Orosz órán én is feleltem 5-re. A mértan és a magyar óra feleléssel tellett el. Utána még osztályfőnöki óra is volt. Elrendeztük az űlést.

¼ 7.-kor jöttem haza. Eddig nem hallottam, se nem láttam semmit. Mikor hazaértem Kati azt mondta, hogy az emberek tüntetnek. Én erről még nem hallottam semmit, csak tegnap mondta be a rádió, hogy Szegeden a diákok tüntettek és lengyelországban is felkelés volt. Góré olvasta a Szabad ifjuság röpiratát. Én is elolvastam. Ez a diákok tüntetéséről szólt. Mikor az utcára mentem láttam, hogy a »Corvin«-nál három nagy teherautó vitte az egyetemistákat. Az autó tetején egy fiú állt és ezt kiabálta a többiekkel: Ruszkik haza! Elég volt a Rákosikból! Ne csináljunk semmit késve, Nagy Imrét a vezetésbe! Később Maját elkisértem hittanra, mert ő nem mert egyedül elmenni. Hazafelé jövet egy tüntető tömeggel találkoztunk, amely a Népszinház utcánál megállt és elénekelte a Himnuszt. Este meghallgattuk Gerő Ernő beszédét. Ez alatt Góré a stúdiónál volt. 9h-kor feküdtem le. Az ágyban még hallottam, hogy kiabálják: Ledöntjük a Sztálin szobrot! Vesszen Gerő!”

(Részlet a 12 éves Csics Gyula '56-os naplójából.)