Pontosan az romlott el, ami az indulásnál olyan csodálatos volt, mint Bob Dylan zenéi, mint a lány a Zabriskie Pointból, mint Woodstock, mint a hatvanas évek szabadsága.
Vendégszerzőnk, Bencsik Gábor írása
Pontosan az romlott el, ami az indulásnál olyan csodálatos volt, mint Bob Dylan zenéi, mint a lány a Zabriskie Pointból, mint Woodstock, mint a szabadság, amely színes lepkeként bomlott elő abból a furcsa bábból, amivé a világ lett a második világháború után – mint a friss levegő, amely még a mi párttitkár-tanácselnök szocializmusunkat is átjárta akkor, a hatvanas években.
A párizsi tüntetések, a prágai tavasz, a Jancsó-filmek, a feltámadó hit abban, hogy a szabadság elődeink minden bűne alól megvált majd egyszer.
Pontosan az romlott el, az a szabadságvágy fordult ki önmagából, torzult erőszakossá, vált az értékek lerombolójává, önpusztítóvá mára, ami akkor még mezítláb járt, színes, virágos inget hordott, és a szerelemben, az ölelésben talált rá a megállított idő örökkévalóságára.
Fájdalmas veszteség mindazoknak, akiket egykor megigézett, és akiket még ma is megigéz, ha visszaidézik azokat az időket, ha meghallják Bob Dylan valamelyik dalát.
Veszteség, de múlt, visszahozhatatlan, mert amivé mára torzult, ahhoz már nincs köze.
Hogy a Bob Dylan-versek zene nélkül, a szivárványként fölénk ívelődő szabadság-érzés nélkül is fennmaradnak-e, majd az idő eldönti. De az érzés maga már végleg múlttá lett, és annak is kell maradnia.
A történelem matematikai alapon modellezhető, az ideológiák egy-egy okra vezetik vissza a változásokat, ám a valóságban minden fordulat több tényező együttállására vezethető vissza. Peter Turchin új könyvéről.
„Attól az még agresszió marad a legmélyén, a közepén” a cukorszirup és a rózsaszín festék alatt – fogalmazott Németh Róbert.
„Szégyellje magát fidesz bérenc!” – írta több kommentelő is az elemzőnek.
Egy neves kutatóintézet 25 országban végzett felmérést, de egyetlen olyat sem talált, ahol a polgárok többsége lelkesedne a mesterséges intelligenciáért.
Kína mérnöki állam, az USA jogászi társadalom, előbbi tudatosan, hosszú távra tervezi képességeit és kapacitásait, utóbbi egyre inkább elveszik a szabályozások körüli viták, jogi csatározások útvesztőiben – állítja Dan Wang gazdaságitechnológiai elemző.
Az Orbán-fóbiásoknak nyilván van valami erős kötődése Orbánhoz, mert a vezérük magát Orbán másolatként definiálja.
Magyar Marci szerint a függetlenség ára a sok kicsi támogatás és a kőkemény transzparencia.
