Érvénytelenül is felhatalmaztuk?

„Nem titkolom, örülök, hogy végül érvénytelen lett a vasárnapi kvótanépszavazás, több okból is. Elsősorban kárörvendek – bár tudom, nem szép dolog –, mert a Fidesz máris belefutott a saját maga által állított csapdába, a népszavazás ugyanis az új alkotmányban 50 százalékra emelt részvételi küszöbön bukott el. Másrészt a népszavazás kiírása eleve alkotmányellenes volt, ugyanis az uniós migránskvóta nem tartozik a magyar Országgyűlés hatáskörébe. Tulajdonképpen tehát egy érvényes népszavazással sem volnánk sokkal beljebb (ahogy azt Orbán Viktor is elismerte a szavazás előtt pár nappal egy interjúban), csak nyilván az kommunikációs szempontból jobban jött volna a kormánynak.

Persze a kormány most hatalmas sikerként kommunikálja az érvénytelen népszavazást is, hiszen – ahogy az várható volt – elsöprő többségben voltak a nemek. Orbánék pedig akkora demokraták, hogy jófejségből az érvénytelen (és jogilag értelmetlen) népszavazás eredményét is figyelembe veszik, és méltóztatnak jogot alkotni, sőt egyenesen alkotmányt módosítani. A kormányfő egészen pontosan azt mondta, hogy az emberek kinyilvánított akaratát egyrészt »meg kell jelenítenünk és rögzítenünk kell az alaptörvényünkben is«, ugyanis így fognak »közjogi érvényt szerezni« a népszavazáson hozott döntésnek – ami egyébként pont a Fidesz alkotmányozásának tulajdoníthatóan sikeredett közjogilag érvénytelenre. Másrészt Brüsszelben is érvényt kell szerezni neki – mármint az érvénytelen népszavazásnak, amely így is »elég erős fegyver« lesz az unióban. Az érvényesség, érvénytelenség és érvényt szerzés háborús retorikával kevert fogalmi zűrzavarában hol sírni, hol nevetni támad kedve az embernek.

A »népakarat« alaptörvényben való megjelenítése azért is cinikus kissé, mert eddig, amikor a Fidesz egyedül – vagy legutóbb a Jobbikkal karöltve – módosítgatta a gránitszilárdságú alkotmányt, akkor érdekes módon szóba se került, hogy esetleg a népet is megkérdezzék róla. Olyannyira nem, hogy az új alaptörvény szerint már kifejezetten tiltott népszavazási tárgynak számít az alkotmánymódosítás. Úgy látszik, fordítva viszont működik a dolog: népszavaztatást követő ihletettségében a parlament rájöhet utóbb, hogy ezt a népszavazási eredményt – ami nem is eredmény, mert érvénytelen lett – muszáj megjelenítenie az alkotmányban. Persze az alkotmánymódosításhoz megint szüksége lesz a kormánynak a Jobbikra, de ezzel biztosan nem lesz gond, mivel a párt már legalább fél éve azt hajtogatja, hogy népszavazás helyett inkább alkotmányt kellene módosítani kvótaügyben, Vona Gábor értelmezése szerint pedig a Fidesz a Jobbik korábbi javaslatát indítványozza most.”