Rájár a rúd Von der Leyenre – Orbán Viktort okolja érte!
Feszültség az EU élén, a magyar miniszterelnök miatt kerülhet padlóra a brüsszeli vezető.
A problémák megosztják a társadalmat, de az ellenzék pártjai és mozgalmai a másik megátalkodottsága miatt nem tudják meggyőzni egymást.
„A DK is, az MSZP is a kvótanépszavazás bojkottjára biztat, de nem közösen, és az utóbbi »megfűszerezi« azt némi nemmel. Az Együtt, a Moma és a PM is a bojkottal ért egyet, de a nagyoktól külön kampányolnak. A liberálisok vezetője, Fodor Gábor a »vállaljuk bátran az igent« hirdeti, és vele ért egyet Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke, aki arra biztat: üzenjünk Orbánnak: Igen! Nemrég jelent meg a hálón a Helsinki Bizottság, majd a Magyar Kétfarkú Kutya Párt véleménye: adjunk le érvénytelen szavazatot. (Mellékesen, ezt a nézetet – valószínűleg elsőként – alig néhány nappal a Fidesz népszavazási kezdeményezését követően magam is kifejtettem a Hekkeljük meg című cikkemben [március 4.]) Most mégis a bojkottot támogatom, azzal a kiegészítéssel, hogy vidéken, ahol a hatalom szeme mindenkit lát, az »elmenni, de érvényteleníteni« a támogatandó alternatíva. Nem értelmes tovább növelni az amúgy is szinte fokozhatatlan zűrzavart az ellenzéki oldalon. (...)
A 2018-as választásokig 5-6 nagy horderejű téma bukkan majd elő. (Elvárható volna, hogy az ellenzék közös stábja ezeket előre feltárja – de ne legyünk telhetetlenek.) A problémák megosztják a társadalmat, de az ellenzék pártjai és mozgalmai a másik megátalkodottsága miatt nem tudják meggyőzni egymást. Mindegyik témában felhozhatók érvek az egyik vagy a másik, esetleg egy harmadik megoldás mellett. Ahogy eddig is, hónapokig lehet majd vitatkozni, hiszen minden vélemény mellett és ellen jogosan lehet érvelni. Ám a sajtón keresztül való üzengetés útján végképp nem alakítható ki a közös álláspont. Viszont gyorsan kialakítható a többség számára elfogadható megoldás szinte bármely kérdésben. Ekkor azok, akik az adott koalícióban kormányra akarnak kerülni, de most eltér a véleményük, elfogadják a közös döntést. Vagy ha megmaradnak a markáns véleménykülönbségek, akkor feldobnak egy százast, és fej vagy írás alapon döntenek. Ám amikor kijönnek a szobából, mindenki ahhoz tartja magát, amit eldöntöttek. Ha pedig az adott kérdésben elbuknak – ami lehet –, akkor sem kezdenek egymásra mutogatni, hanem levonják a tanulságot. Ez bizonyítja a kormányképességet!”