- Az első gyermeke születése után mi okozta a legnagyobb meglepetést? Mi érte váratlanul?
- Mivel voltak kistestvéreim, és mindig sok kisgyerek vett körül a családban, az nem volt meglepő, hogy milyen egy újszülött kisbaba. De ráébredni arra, hogy ő az én fiam és anya lettem, különös érzés volt. Egyszerre boldogító, ünnepélyes, félelmetes, és megnyugtató.
(...)
- Mit csinálna ma másként?
- Ha visszapörgethetném az idő kerekét, a mai eszemmel, sok mindent máshogy csinálnék. A család fejlődésében az az érdekes, hogy nemcsak telik az idő, és nőnek a gyerekek, hanem a mi szülők is idősödünk, tapasztalatot szerzünk, érettebbek leszünk. Ha a mai énemmel nevelném az első gyerekemet, lehet, hogy türelmesebb, nyugodtabb lennék, de kevésbé volnék játékos, rugalmas, energikus. Szóval ezen nem érdemes agyalni. Biztosan így volt jó, ahogy volt. A legfontosabb, hogy a szeretet valódi és feltétel nélküli legyen, amit a gyerekek felé közvetítünk. Az egyéb ügyetlenségek emellett elenyésznek.