Öntsünk akkor tiszta vizet a pohárba kvóta-ügyben

„Menekültek betelepítését írja elő az EU?  Akit tehát ide küldenek, azt be is kell fogadnunk? 

Magyarországnak az uniós tagállamok közös döntése alapján fogadnia kell 1294 menedékkérőt Görögországból és Olaszországból, és egyenként meg kell vizsgálnia a kérelmüket. Azt kell eldönteni, hogy az illető jogosult-e védelemre. Aki igen, annak a nemzetközi és a magyar menekültügyi törvények alapján jár a menekült-, a menedékes-, az oltalmazotti- vagy a befogadotti státusz. Aki erre nem jogosult, azt vissza lehet küldeni vagy toloncolni hazájába. (...)

Magyarország elfogadta ezt az uniós előírást?

Nem. A magyar belügyminiszter már a döntés megszületésekor a művelet ellen szavazott, de kisebbségbe került a tanácsülésen. A magyar és a szlovák kormány ezután az Európai Unió Bíróságán megtámadta a döntés jogosságát. A keresetet 2015 decemberében adták be. Jó eséllyel még idén év vége előtt döntés születik ebben az ügyben. Ha az EU Bírósága a magyar kormánynak ad igazat, és megállapítja, hogy jogtalan volt ilyen formában dönteni az ügyről, akkor bukhat az egész áthelyezés. A legfrissebb adatok szerint Magyarország az egyetlen uniós tagállam, amelyik nem küldött nemzeti összekötőt Olaszországba és Görögországba, nem szabadított föl helyeket menedékkérők fogadására, és nem is fogadott senkit.  (...)

Igaz-e, hogy a magyar népszavazás okafogyottá vált, miután  Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke szerdán azt mondta: nem lesz kötelező kvóta. 

Nem. Juncker azt mondta: »Elkezdtük látni a szolidaritást a menekültválságban, de ennek szívből kell jönnie, nem lehet kikényszeríteni«. A Bruxinfo megkérdezte Juncker szóvivőjét, hogy ez a kijelentés arra utal-e, hogy a Bizottság átdolgozza a javaslatot. Azt a választ kapták, hogy »nem ez a helyzet.« A Bizottság eddig sem vont vissza semmilyen javaslatot menekültügyben. Fölösleges is visszavonnia, mert a javaslat alapján a miniszterek, köztük a magyar miniszter fogja eldönteni, hogy önkéntes alapú lesz-e az állandó áthelyezési rendszer, vagy nem. Valószínűleg önkéntes alapú lesz a magyar népszavazás eredményétől függetlenül is.

Ha lenne EU-s döntés a menekültek szétosztására, mennyire tudná ezt megakadályozni a magyar országgyűlés egy népszavazási felhatalmazásra hivatkozva?

Egy tagállam országgyűlése egymagában még népszavazási eredményre hivatkozva sem vétózhatja meg a Dublin-rendelet reformját. Ha több országgyűlés, nagyjából a nemzeti parlamentek harmada közösen fellép, kérheti egy javaslat felülvizsgálatát. Uniós zsargonnal »sárga lapot« mutathatnának az Európai Bizottságnak, de ez sem biztosíték arra, hogy az előterjesztést visszavonják. Orbán Viktor Brüsszelben azt nyilatkozta, hogy a referendumnak az informális nyomásgyakorlásban van szerepe: a népszavazási felhatalmazással a háta mögött hatékonyabban tud majd érvelni az áthelyezési javaslatok ellen, amikor az uniós államfők és kormányfők megvitatják azokat. Itt viszont az a kérdés, hogy milyen fényt vet a magyar kormány brüsszeli érdekérvényesítő képességére, hogy a közel kétharmados parlamenti többség, és több, zsinórban, fölényesen megnyert választás után sem érez maga mögött kellő felhatalmazást egy ilyen tárgyalásra.”