Ki mondhatja ki a végső szót: a nép, vagy a nép által kiküldött képviselők testülete, a parlament?
„Az egyik legizgalmasabb elméleti kérdés az, hogy egy képviseleti politikai rendszerben ki mondhatja ki a végső szót. Az Egyesült Királyságban ezt a hatalmat a parlament (pontosabban a queen/king-in-parliament) gyakorolhatja, mióta a 17. század végén a Dicsőséges Forradalomban sikerült végleg meghátrálásra késztetni a koronát. Ám kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a képviselőket kiküldő »nép« olyasmit követel, amit a képviselők többsége jó lelkiismerettel nem tud támogatni. Ki mondhatja ki ilyen helyzetben a végső szót: a nép, vagy a nép által kiküldött képviselők testülete, a parlament?
Pont e kérdésről szól az újabb brit vita, amely a körül bontakozott ki, hogy Theresa May miniszterelnök bejelentette: nem kívánja bevonni a parlamentet abba a döntésbe, amelynek eredményeképp az Egyesült Királyság működésbe hozhatja az Európai Unióból való kilépéshez vezető mechanizmust. Mint ismeretes, a kilépési eljárását az úgynevezett 50. cikkely határozza meg, viszonylag pontosan, ám a kezdőlépést a kilépő államnak kell megtennie. May a kérdést a népszavazás által eldöntöttnek tekinti, s meg akarja fosztani a parlamentereket a döntés felelősségében való osztozás lehetőségétől.
Az ellenzék szerint Mayt az a taktikai megfontolás vezeti, hogy esetleg a parlamenti többség nem támogatná a kilépés gondolatát. Márpedig szerintük erre nincs joga a miniszterelnöknek, hisz a királyság iratlan alkotmánya szerint a szuverenitás a parlamentet illeti meg, a kilépés pedig olyan súlyú kérdés, amelyben e szuverenitásnak kell megnyilvánulnia.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
„Ha közösen döntünk, erősebbek leszünk” – jelentette ki a jobboldali politikus.
A hírügynökség véleménycikkének szerzője szerint az a demokrácia, amit ő annak gondol.
A dél-koreai puccskísérlet és a magyar államberendezkedési modell okán értekezik a The New York Times vendégszerzője a liberális világrend látványos hanyatlásáról.
Pénteken a román alkotmánybíróság megsemmisíte az elnökválasztás eredményét, az első fordulóban győzedelmeskedő Calin Georgescu kiakadt.
Fehér brit fiatalok nem jelentkezhetnek gyakornoknak az MI6-hez.
Ami szégyen, hogy a balliberális propagandasajtó tendenciózusan elhallhatja ezeket a híreket.
