És igencsak hosszú a listája mindazoknak az elmúlt huszonhat évből, akik, vagy el sem mentek, vagy mások miatt visszaküldték a kitüntetéseiket a mindenkori hatalom, vagy annak valamely kitüntetettje miatt.
Talán a leginkább visszatetsző vitára azért mégiscsak Kertész Imre Magyar Szent-István Rend díja körül bontakozott ki, pro és kontra. E díj a magyar állam által adományozható legmagasabb díj, nincs nagyobb.
Ahogy irodalomban sincs nagyobb a Nobel-díjnál. Annál a díjnál, amivel Kertész Imrét a világ már elismerte. Majd 2014-ben a magyar állam vezetői is úgy gondolták, hogy a világ legnagyobb irodalmi díja után, talán érdemes az író a magyar állam legnagyobb elismerésére is. Amit az író, betegsége ellenére is, személyesen vett át – Orbán Viktortól.
És akik Marjainak, meg Feketének, meg Gyurcsánynak gond nélkül tapsoltak, szúrós szemekkel és vitriolos tollakkal fordultak Kertész-felé: Micsoda dolog, hogy átveszi a díjat Orbántól, miért nem protestál, és miért nem használja politikai tiltakozásra az alkalmat?!?
A legmesszebb a Kanadai Magyar Hírlap egyik szerzője ment el, aki a baloldalról azzal támadta Kertészt és családját, hogy Parkinson-kórja miatt valójában Kertész már nem is tudta, mit tesz, amikor a díjat elfogadta, mert nem volt tudatánál, helyette családja hozott döntést, ami viszont teljes „morális csődöt” jelent. A szélsőjobb meg Kertész »holokausztiparban« betöltött szerepéről acsarkodott.