Iszlamista terrorizmus vagy fiatalok lázadása?

„Egyrészről Európa radikalizálható fiataljainak problémája független az Iszlám Állam vagy az al-Kaida tevékenységétől. A két szervezet legyőzése, a Közel-Kelet stabilizálása nem fogja egy csapásra megoldani kontinensünk szociális kihívásait. Az említett csoportok tagjainak mindegy, hogy hogyan hívják a hálózat vezetőjét: ahogy az elmúlt évtizedben Oszama bin Ladenhez, úgy ma Abu Bakr al-Bagdadihoz, holnap pedig a következő dzsihadista »sztárhoz« fognak csatlakozni.

Másrészről, ugyan elvitathatatlan a terrorista és egyéb súlyos bűncselekmények elkövetői esetén a jogos büntetés igénye, a Szíriából hazatérő európaiakkal és az Iszlám Állam hálózatával kapcsolatban álló fiatalokkal nem feltétlenül a szigorú és kemény fellépés a legcélravezetőbb megoldás. A börtönökben ugyanis a különböző terrorista hálózatok jelen vannak, toboroznak, számukra épp az ilyen fiatalok jelentik az ideális alanyt a további radikalizációra. Ha rácsok mögé zárjuk ezeket a beilleszkedési problémával küzdő embereket, azzal gyakorlatilag az Iszlám Államot segítjük, ha viszont az állam hatékony szociális- és oktatáspolitikával megteremti számukra a társadalomba való visszailleszkedés esélyét, azzal csak példát mutatunk a többieknek is, hogy van remény a visszatérésre.”