Nekem 1956 a csalódásról, a cserbenhagyásról szól
A politikusok és a politika megfojtja a normális emlékezést és ünneplést.
Pillanatok alatt továbbállnak, ha ráunnak a melóra vagy nem kapják meg a napi élményadagjaikat.
„Saját- és a környezetem tapasztalatai alapján is azt látszik, hogy jelentős a szakadék az Y-generációval kapcsolatos kutatások és a valóság között. Úgyis mondhatnánk, hogy nevezett generációt szinte már valamilyen misztikus aura veszi körül ami a munkához, illetve a társas-, szociális-, párkapcsolati ügyekhez való hozzáállásukat illeti.
Most maradjunk a munka frontján. Csak úgy kisemberesen, ahogy Józsi bá' mondaná a kiskocsmában.
A különböző mérések, majd az abból született anyagok rendre azt állapítják meg, hogy
- a munkaadóknak nagyon nehéz megszerezni e generáció munkavállalót
- nem csak megszerezni nehéz őket, de megtartani is
- elsősorban nem a pénz, hanem az érdekes feladatok és projektek motiválják őket
- elutasítják az autoriter vezetési stílust (különbséget kell tenni egy vadállatfőnök és egy minden ízében rendben lévő vezető között)
- pillanatok alatt továbbállnak, ha ráunnak a melóra vagy nem kapják meg a napi élményadagjaikat
- kurva fontos nekik, hogy jól kialakított legyen a digitális ökoszisztéma.”