Nos, kedves Pistám, te nem csak ezeket a kitüntetéseid nem adod vissza, hanem azokat sem, amiket még annak idején, jóval a rendszerváltás előtt kaptál sok éven keresztül, a Belügyminisztérium céljait szolgáló riportjaidért, tudósításaidért.
Ugyan olyan alázattal vetted át a kitüntetéseket és a pénzjutalmakat annak idején Horváth István belügyminisztertől, Lakatos Ernő, (APO) jelenlétében, mint ma, az új uraidtól.
Mint ahogy ott voltak azok is, akik társaságában akkor érezted jól magad. Szabó László, Molnár Tamás, (az első képen), és sorolhatnám… és akkor is büszke voltál, és akkor is jól érzeted magad az akkori barátaiddal, akkori elvtársaiddal. Tudom, tanúsíthatom, mert ott voltam. Mert ha jól emlékszem, a kitüntetéseid és a pénzjutalmaid is az elvtársaidtól kaptad. Ha te nem emlékszel, nézd meg, mi van az okleveleidre írva! Stefka István elvtársnak. És azokat sem küldted vissza az óta sem, akár csak ennek a rendszernek, amiket mostanában kaptál. Gondolom, azt se küldted vissza, amit például l982-ben, a Sajtónap alkalmából vettél át, a »Belügyminisztérium érdekében kifejtett áldozatos munkádért«. És ebben az évben éppen, -a képek tanúsága szerint-, épen te köszönted meg a Belügyminiszternek a nagy tisztességet, amivel elismerték a munkád, a munkátokat.