„Igen: Doaa Elghobashy nem azért visel hidzsábot, mert muszáj vagy mert bárki is kényszeríti. Hanem azért, mert hidzsábot szeretne viselni. Világlátása, meggyőződése, hite biztatja erre. Társa, Nada Meawad ellenben, aki – ki tudja, miért... – nem szokott ott lenni a riói képeken, nem visel hidzsábot. És ez egyáltalán nem zavarja Doaát. Hogy nem bikiniben van a partnere, nem bánja, de ha abban lenne, akkor sem történne tragédia. A lány ugyanis, aki hidzsábot visel, hisz az egyéni döntések szabadságában.
Legalábbis ezeket mondja a videón, én meg hiszek neki.
Na tessék. Ilyen a sötét középkor az egyiptomi strandröplabdában.
Azt hiszem, itt most akkor elvethetjük a harcos-területfoglalós, a civilizáció-összecsapásos és a gyilkos iszlámos olvasatokat. Beszéljünk inkább, ha muszáj, a kultúrák találkozásáról. Arról, hogy jó, ha a strandröplabdában sincs egyenruha. Arról, hogy felvilágosultnak, nyitottnak, tisztának, okosnak lenni nem azon múlik, hogy egy lány bikinit vagy hidzsábot visel. Arról, hogy hidzsábban is lehet azt a játékot játszani – a mi játékunkat –, amit a civilizált világban mindenki más bikiniben szokott.
Hiszen mindenki – és minden ruhadarab – elfér a homokban.”