„Min változtatna még?
Ahelyett, hogy koncentrálnánk az erőinket, tovább forgácsoljuk. Amúgy is gazdaságtalanul működik az ágazat, nemcsak Tokaj-Hegyalján, hanem általában. Szent meggyőződésem, hogy nincs szükség 4-5 kutatóintézetre a borágazatban. Ha szükség is volna, nincs jelentősége, mert pénzünk nincs rá. Ezt valakinek finanszíroznia kellene. Ráadásul egy tisztességes laboratórium több százmilliós nagyságrend körüli felszereléssel bír, aminek a működtetése is sok pénzbe kerül. Hegyalján ezt nem engedhetjük meg magunknak, mert nem tudjuk hatékonyan működtetni.
Az más kérdés, hogy szükség lenne itt egy kutatóállomásra és még néhányra több helyen, de nem biztos, egy ilyen felszerelt laborral. Én úgy gondolom, egy központi labor tökéletesen elég volna, a kutatási projekteket pedig meg lehetne határozni lokálisan a mintavételezésekkel egyetemben. A minták mérése történhetne egy központi kutatóintézetben. Ha a németek nem engedhetnek meg maguknak – egy sokkal jobban prosperáló gazdasággal – több, jól felszerelt laboratóriumot, akkor mi miért erőlködünk? A magyar borágazat profitrátája a béka popsija alatt van. És nem vagyunk hajlandóak mégsem együttműködni és racionalizálni.
Mekkora az összefogás a borvidéken?
Bízom benne, hogy lesz elég erő, ami már kimozdít bennünket abból a posványból, ahol most vagyunk. Előbb-utóbb csak látja Hegyalja, illetve az egész borágazat, hogy csak így működik. Azt látom a legnagyobb problémának egyébként, hogy mindenki másoktól várja a megoldást. Nagyon sokan nem hajlandók belátni, hogy tenniük kell annak érdekében, hogy az ágazat mozduljon előre. És az ágazatért kell tenni.
Nem a saját érdekeket kell mindenekelőtt tolni, mert úgy nem fog működni. A Mádi kört azért találom egyébként nagyon fontosnak, mert itt szerencsére van néhány ember, aki úgy gondolja, először a közösségbe kell tennie, hogy utána saját maga is kivehessen a közös tálból. Sajnos ezt nagyban nem látom megvalósulni. Pedig csak így fog működni. Senki nem fog nekünk pénzt adni. Senki nem fog velünk foglalkozni, az Unió sem. Magunkra leszünk utalva. Akkor rákényszerülünk arra, hogy együttműködjünk.”