A véleményszabadság korlátai

„A véleménynyilvánítás szabadsága egyetemes érték és elidegeníthetetlen jog. Szörnyű az a világ, amelyben arcon csapnak, bebörtönöznek vagy szitává lőnek azért, ha más véleményen vagyok, mint a közhatalom birtoklója, vagy másképp látom a világot, mint egy olyan csoport vagy közösség, amelynek nem vagyok tagja. De ha tagja vagyok, akkor is. És ez így helyes. De helyes-e különbséget tenni az egyes csoportok és közösségek véleménye között? Lehet-e az egyikre azt mondani, hogy ez belefér a jog kereteibe, amaz pedig nem? S ha igen, akkor ki húzza meg ezeket a határokat? Mert aki ezt megteheti, az birtokolja az igazi hatalmat.

Fontos, a korunkat, történelmünket és jövőnket és meghatározó kérdések ezek. Olyan dilemmák, amelyekre pironkodva fordulnak el sokan, vagy éppen az egyik oldalt képviselve szenvedélyesen fröcsögnek a kérdést feltevők képébe. Pedig a józan észt kellene csak elővennünk. Szenvtelenül mérlegelnünk. Mert ez a szabadság egyetemes érték ugyan, de nem korlátlan. Nem abszolút. Határokat szab egy személy, egy kisebbségi csoport vagy egy közösség jogainak védelme. Leginkább az élethez, a szabad cselekvéshez és végül az emberi méltósághoz való jog. A kimondott vagy a leírt szó ugyanis sokszor életre kel, hogy romboljon, hogy pusztítson.

Ezért is érthetetlen, hogy míg a bevándorlással kapcsolatos véleményeket Európa-szerte úgy kezelik, akár egy törékeny kristálypoharat, amelyet még a kimondott szó előtti emberi lehelettől is óvni és védeni kell, addig az Iszlám Állam keresztény- és Európa-ellenes propagandája töményen ömlik a nyilvánosság szemétdombjára.”