Pressman már az amerikaiaknak is irtó ciki volt: a lehetséges utódja mindent helyreállítana
„Az amerikai nép nevében bocsánatot kérek ezért a viselkedésért” – mondta Bryan E. Leib.
Itthon olyan átalakuláson ment át a világ, hogy próbálták az egyébként tökéletesen működő, de nagyon kézimunkaigényes műveleteket a mezőgazdaságban leegyszerűsíteni. Interjú.
„- Miért tetted le a biogazdálkodás mellett a voksod?
- 8 éve dolgozom a családi cégben és elég nagy átalakuláson ment át azóta a birtok. Szinte duplájára nőtt a szőlőterület és évről évre egyre több munkát vállaltam. Igazából a tavalyi év volt az, amikor apu a szőlőt már teljesen rám merte bízni, nekem pedig egy feltételem volt, ha már a permetezést is én végzem és bent dolgozunk a szőlőben napi 8 órát, amúgy is a kezem tiszta zöld a levélnedvektől, akkor ne erős vegyszerekkel dolgozzunk, hanem kíméletesebb szereket próbáljunk ki.
Hiszen van rá sok jó példa az egész világon, hogy így működik. Ez volt az önző érdekem, a kiskutyám is egész nap kint volt velem, rágcsálta a leveleket, a lehulló gallyakat és fontos volt a saját magam és szeretteim egészsége. Nyilvánvalóan az is egy marha jó dolog, hogy a szőlőnek is jót teszek vele és mindenféle szermaradvány nélküli egészséges borokat készítek.
- Akik nem hisznek a bioban azzal érvelnek, hogy egy erősebb fertőzést nem tudnak meggátolni a bio növényvédőszerek. Van ebben tapasztalatod és mi a véleményed erről? Meg tudnád cáfolni?
- Én a három birtokon, ahol Franciaországban dolgoztam is konvencionális módon műveltük a szőlőt, illetve az elmúlt 8-10 évben mióta itthon szervesebben részt veszek a munkában, az hagyományos mód volt. Itthon egy olyan átalakuláson ment át az elmúlt 50-60-100 évben a világ, hogy próbálták az egyébként tökéletesen működő, ám de nagyon kézimunka igényes műveleteket a mezőgazdaságban leegyszerűsíteni. Ez olyanokat hozott, mint a gyomirtózás, hiszen az kiváltotta a kapálást, felszívódó növényvédőszerek, hiszen az kiváltotta az egyszerűbb kontakt szerek hatásmechanizmusát.
Ezek az első pár alakalommal jónak bizonyultak, de hosszútávon azt lehetett látni, mint a gyerek aki állandóan antibiotikumos kúrát kap, legyengíti a növényszervezetet és tulajdonképpen olyan növényeket, kultúrákat kaptunk, amik csak akkor tudnak életben maradni, ha egyfolytában antibiotikumos kezeléseket kapnak, mondjuk mint a tápos csirke az állatvilágból. Holott kinevelhetünk mi olyan ültetvényeket is, amik belülről immunisak, nem erős »gyógyszereket«, hanem vitaminokat, nyomelemeket, ásványi anyagokat juttatunk bele és ettől lesz majd az immunrendszere erős. A bioról sok embernek az jut eszébe, hogy a bio az amit nem permeteznek. Ez nem így van. Ugyanannyit permetezünk, sőt több fordulóval, többször permetezünk csak sokkal kíméletesebb szerekkel.
Elemi rezet és ként használunk és ezen kívül narancsolajat, algakivonatokat, vízüveget és szappanlevet. Ez szinte olyan, mint a természetgyógyászat az emberi orvoslásnál. De ez csak egyik pillére a bio növényvédelemnek. Nagyon fontos eleme a zöldmunka, amit most éppen végzünk, hogy szellős, átlátható lombfal legyen, ne fülledjen be a fürtzóna, mert meg tudjuk így óvni a növényt és a gyümölcsöt. Az a tapasztalatom, hogy csúnyán művelt szőlőben, ahol tényleg ágas-bogas minden és nem tudja átfújni a levegő a fürtöket, ha felszívódót használ valaki, ha csak kontaktot ígyis-úgyis elviszi a betegség.”