Vak üzen világtalannak – kilátás a tusványosi elefántcsonttoronyból

Nézzük, mit "idéz" Balogh Gábor: »ha betartják a törvényeket, ha tisztelik a szüleiket, meghallgatják a jövőre vonatkozó tanácsaikat, és szorgalmasan dolgoznak, akkor egy lengyel, egy cseh, egy szlovák, és egy magyar fiatal biztosan jobban fog élni, és előrébb fog jutni, mint a szülei.« (...) Aztán lássuk, mit mondott Orbán Viktor: "Mit tapasztalunk ma? Ha én elmondanám egy angol, egy német vagy egy francia fiatalnak, hogy ha betartod a törvényeket, tiszteled a szüleidet, rendesen elvégzed az iskoláidat, és szorgalmasan dolgozol, biztosan előrébb fogsz jutni, messzebbre jutsz, jobban fogsz élni, mint a szüleid, attól tartok, kinevetne." Tehát a szülők tiszteletéről beszélt, és nem arról, hogy ők adjanak útmutatást a jövőre nézve. Továbbá megemlítette az iskolázottságot is. Ráadásul a nyugat európai fiatalokat említette, nem a szlovákokat, lengyeleket, cseheket, magyarokat. A cikk írója lazán átfogalmazta Orbán szavait.

:)) Bírom az ilyen 2 bites értelmezéseket, és a bölcseleteket, de ha megnézzük, hogy mi is hangzott el, kérdezhetjük igazán, ki is a vak és a világtalan? ---- "Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Természetesen a felszínen ez úgy jelenik meg, mint migráció, mint terrorizmus, mint bizonytalanság, de miből fakad mindez? Hasonlóság mutatkozik a nyugati világ két része között a bajok szempontjából, a nagy vízen túli Amerika és az itteni európai kontinens bajai között. Az elmúlt ötven évben, ha azt mondták egy európai fiatalnak – most a szovjet hadsereg által megszállt területek nem tartoznak ide –, ha azt mondták egy német fiatalnak, egy franciának, egy britnek vagy egy belgának, hogy kedves fiatal barátom, ha rendesen elvégzed az iskoláidat, tiszteled a törvényeinket, tiszteled a szüleidet, és szorgalmasan dolgozol, akkor biztos lehetsz abban, hogy te többre fogsz jutni, és jobban fogsz élni, mint a szüleid. Ez volt az a perspektíva, ami a nagy európai álomnak, a nagy európai történetnek, az Európai Uniónak a vonzerejét is adta a mi számunkra, mert ezt mi nem mondhattuk el 1945-től 1990-ig itt, Magyarországon, de Amerikában, tehát tőlünk nyugatra és az Európai Unió területén ez olyan közhely volt, mint az, hogy kétszer kettő négy. Mit tapasztalunk ma? Ha én elmondanám egy angol, egy német vagy egy francia fiatalnak, hogy ha betartod a törvényeket, tiszteled a szüleidet, rendesen elvégzed az iskoláidat, és szorgalmasan dolgozol, biztosan előrébb fogsz jutni, messzebbre jutsz, jobban fogsz élni, mint a szüleid, attól tartok, kinevetne. Ez az európai életnek az az ígérete, amely megrendült, amely elveszett, és ennek súlyos következményei vannak. Ez tulajdonképpen egy gazdasági válság. Ha ennek a folyamatnak, ennek a most leírt jelenségnek az okait keressük, amibe most nem bocsátkoznék bele, akkor valahol ott találnánk meg a magyarázatot, hogy a világgazdaságot korábban egyedül uraló nyugati gazdaságok mellé versenytársak léptek be, milliárdos néptömegek léptek be – India és Kína –, és ez teljesen átrajzolta a világban megtermelt gazdasági javak áramlásának rendjét

Orbán Viktor éves tusványosi nagykoncertjét megtartotta. Nekem most volt érkezésem végighallgatni, és, hát, mit mondjak: ennél felkavaróbb színpadi produkciót utoljára talán az Immortal 2000-es fellépésén láttam a PeCsában. Vannak jó beszédek, amelyek kellemes, vagy legalább mélyen elgondolkodtató nyomokat hagynak az emberben. Vannak rosszak, amelyek baromságokkal és hazugságokkal vannak tele, és az ember már a tizedik mondat körül elkezdni kínosan érezni magát. Vannak közepesek, tele lapos közhelyekkel, óvatosan kerülgetve a világos, nyílt állásfoglalást. Ezek azok, amelyeket hamar elfelejtünk. És van, az, amit a miniszterelnök most Tusnádfürdő sokat megélt fenyvesei között előadott. Amire most így, kapásból egyedül a "szürreális" kifejezés jut az eszembe. Adott egy ember, aki több mint egy órán keresztül beszél Európa, és az európaiság válságáról. Arról, hogyan vált az "európai" kifejezés egy több ezer éves kultúrkörhöz való tartozás helyett egy elvont, életidegen, és agresszív dogmatizmus Szent Gráljává. Arról, hogyan olvadt el a "decade of sunhine", a kilencvenes évek optimizmusa, hogyan hordozza magán a Nyugat a Nagy Európai Álom koszlott rongyait, anélkül, hogy bárki is rá merne mutatni, hogy a király talán még nem meztelen, de már tényleg nagyon csövesül néz ki. Sőt, elmondja azt is, hogy a király, a brüsszeli vízfej is teljesen meghülyült, mert tényleg elhiszi, hogy a legmenőbb cuccokban feszít, és nem érti, miért húzzák a szájukat néhányan. Részletesen, okosan és következetesen vázolja fel, hogyan szakadt el teljesen az Unió elitje a valóságtól, és miért eredményez ez a társadalmi feszültségeken, a migrációs krízisen, és a gazdasági gondokon túl súlyos elitválságot is. Viktor Csodaországban "Elitválság" - milyen frankó kifejezés ez már! - csettintek, és elégedetten nyugtázom, hogy Orbán, vagy legalábbis a beszédírói újra megtanultak a szó klasszikus értelmében vett, veretes beszédet írni. És akkor egy és negyed óra magasságában q miniszterelnök ledobja az atombombát: a kontinens nyugati felével ellentétben Közép-Európában, és különösen Magyarországon A mi régiónk "életképes, tele van energiával" és "képes a megújulásra". Ha valaki azt hinné, hogy Orbán ezt valamiféle filozófiai értelemben gondolta, a kihívásokkal való szembenézés bátorsága, vagy a tradíciókhoz való erősebb ragaszkodás világnézeti síkján - az rohadt nagyot téved. tessék szépen bekapcsolni a biztonsági öveket, és figyelmezni miniszterelnökünk szavaira, aki szerint itt mifelénk A mi régiónk "életképes, tele van energiával" és "képes a megújulásra". Ha valaki azt hinné, hogy Orbán ezt valamiféle filozófiai értelemben gondolta, a kihívásokkal való szembenézés bátorsága, vagy a tradíciókhoz való erősebb ragaszkodás világnézeti síkján - az rohadt nagyot téved. tessék szépen bekapcsolni a biztonsági öveket, és figyelmezni miniszterelnökünk szavaira, aki szerint itt mifelénk "ha betartják a törvényeket, ha tisztelik a szüleiket, meghallgatják a jövőre vonatkozó tanácsaikat, és szorgalmasan dolgoznak, akkor egy lengyel, egy cseh, egy szlovák, és egy magyar fiatal biztosan jobban fog élni, és előrébb fog jutni, mint a szülei." Még végighallgatom. Még bízok, bízni akarok benne, hogy mondd még valami kicsit is érvényesebbet, és igazabbat a 2016-os magyar valóságról. Hogy akár csak egy félmondat erejéig legalább megérinti lábával azt a sarat, amelyet kilencmillió magyar tapos nap, mint nap. Hogy legalább megpróbál valamiféle magyarázatot, Uram bocsá' megoldást kínálni arra a kellemetlen adatra, hogy ebből a a mesés lehetőségekkel kecsegtető Csodaországból, Közép-Európából az elmúlt évtizedben évente átlagosan egymillió ember vándorolt el.Esetleg elmondja, miben látja rosszul saját ragyogó jövőjét a magyar fiatalok 67 (hatvanhét!) százaléka, akik tanulmányaik befejezése után külföldön terveznek munkát vállalni. Vagy megtalálja azokat a magyar szakmunkásokat, akik a alig tíz esztendő alatt szinte nyomtalanul eltűntek Magyarországról, és hűlt helyükre már a kormány is több százezer külföldi munkavállalót tervez behozatni. Vagy talán javasol valamit azoknak, akik hallgatnak a szüleikre, és vidékről Pestre igyekeznek, hogy szorgalmasan tanulhassanak, majd szembesülnek a megtelt kolesszal és a 140 ezer forintos albérleti díjjal - majd elmehetnek havi 90-ért melózni a Mekibe. Vártam, hogy lesz legalább egy szava az iskolapadból közmunkára menőkhöz, a minimálbérérért árut feltöltőkhöz, és a még annál is kevesebbért feketén robotolókhoz. A magányosan, unoka nélkül megöregedő idősekhez, a Skype-szülőkhöz, akik egy héten kétszer láthatják a gyerekeiket egy 20x30 centis laptop-képernyőn. Azokhoz a gyerekekhez, akiknek soha nem mesél esti mesét a Birminghamben dolgozó apjuk, vagy azokhoz, akik épp most felejtenek el magyarul egy düsseldorfi, londoni, vagy amszterdami óvodában. Hogy legalább megpróbál valamiféle magyarázatot, Uram bocsá' megoldást kínálni arra a kellemetlen adatra, hogy ebből a a mesés lehetőségekkel kecsegtető Csodaországból, Közép-Európából az elmúlt évtizedben évente átlagosan egymillió ember vándorolt el.Esetleg elmondja, miben látja rosszul saját ragyogó jövőjét a magyar fiatalok 67 (hatvanhét!) százaléka, akik tanulmányaik befejezése után külföldön terveznek munkát vállalni. Vagy megtalálja azokat a magyar szakmunkásokat, akik a alig tíz esztendő alatt szinte nyomtalanul eltűntek Magyarországról, és hűlt helyükre már a kormány is több százezer külföldi munkavállalót tervez behozatni. Vagy talán javasol valamit azoknak, akik hallgatnak a szüleikre, és vidékről Pestre igyekeznek, hogy szorgalmasan tanulhassanak, majd szembesülnek a megtelt kolesszal és a 140 ezer forintos albérleti díjjal - majd elmehetnek havi 90-ért melózni a Mekibe. Vártam, hogy lesz legalább egy szava az iskolapadból közmunkára menőkhöz, a minimálbérérért árut feltöltőkhöz, és a még annál is kevesebbért feketén robotolókhoz. A magányosan, unoka nélkül megöregedő idősekhez, a Skype-szülőkhöz, akik egy héten kétszer láthatják a gyerekeiket egy 20x30 centis laptop-képernyőn. Azokhoz a gyerekekhez, akiknek soha nem mesél esti mesét a Birminghamben dolgozó apjuk, vagy azokhoz, akik épp most felejtenek el magyarul egy düsseldorfi, londoni, vagy amszteradmi óvodában. Vakok&világtalanok De nincs. Nem is lehet. Orbán Viktor nem tud és nem is akar már mondani nekik, nekünk semmit.Nem, hogy a válaszok nincsenek meg, de a kérdéseket se teszi már fel neki senki. Az áthatolhatatlan brüsszeli elefántcsonttorony szerényebb, de éppen olyan jól szigetelő magyar másolatát már felhúzták maguk köré a hatalom kegyeltjei. Ahogyan az uniós, úgy a hazai elit is elíziumi boldog elégedettségben él a maga párhuzamos valóságában, ahol minden gyerek annyival előrébb juthat, mint a szülei, mint ők, és az ő burokban nevelt utódaik. És ezen ponton fájdalmasan hasít belém a felismerés: ismerős ez a szöveg valahonnan. "Válság nincs" - mondogatta az öregedő Kádár is a létező szocializmus recsegő-ropogó betonplafonja alatt. Ötvennél több ember nem hitte el ezt a késő-nyolcvanas évek Magyarországán - de öt se akadt, aki szólni mert volna nekik. http://coub.com/view/dq9q7 Igen, a miniszterelnök tökéletesen jól látja: az Unió elitje menthetetlenül elszakadt a valóságtól. Igen, üzenni kell Brüsszelnek. De az egész szart sem ér, ha a saját népük nyomorúságára ugyanolyan vakok ás süketek, mint az uniós elit a migrációs áradat alatt összeroppanó Európa jajkiáltására. Vakok üzennek világtalanoknak, s közben azon veszekszenek, hogy a szakadékba vezessenek minket lezuhanni, vagy a tengerbe megfulladni. Üzenni kellene, igen. A brüsszeli bürokraták luxus apartmanjaiba, de a pasaparki luxuslakásokba is. Egyetlen szót: Takarodjatok!

Egyébként van valami bája annak, amikor egy jobbikos firkász ír "elefántcsonttoronyról". Mert ugye ha megnézzük Vona N1TV-s kinyilatkoztatásait, ahol immár hétről-hétre a bölcs, mérsékelt (!!), kiegyensúlyozott (!!) "államférfi" szerepében tetszelegve mondja fel a nagy (üres) lózungokat... Persze, nyilván nem azért fizetik Balogh Gábort, hogy esetleg erről is írjon kritikát, hasonló módon kiragadott mondatokon csámcsogva. :))))