„Miközben az újabb plakátkampánynak köszönhetően őszre már minden magyar tudni fogja, hogy Brüsszel Magyarországra akar telepíteni egy városnyi bevándorlót, az ellenzék meg a kormányéhoz hasonló demagógiával óbégat, hogy a migránskvótás népszavazás valójában az EU-kilépésről szól, aközben a kormány megtalálta a módját, hogy a migránskvóta-őrület közepén egy teljesen más témával fejezze ki: bizony nem euroszkeptikus. Brüsszelnek azt üzeni a nemzetgazdasági miniszter nyilatkozata, hogy nem kell nagyon bemorculni a kvótanépszavazás miatt, nincs itt semmi burkolt huxit, mi a migránsügytől eltekintve elkötelezett européerek vagyunk, hiszen lám, az eurót is be akarjuk vezetni. Igaz, »nem mostanában« – ahogy pár nappal később a miniszter hozzátette Tusnádfürdőn, nehogy valaki túl konkrét ígéretnek vegye a puszta szándéknyilatkozatot.
E szándéknyilatkozatnak még fontosabb az üzenete a finnyásabb gyomrú magyar választók felé, és ez már a kvótanépszavazás sikerével is szorosan összefügg. Akik eddig azért nem akartak volna elmenni a népszavazásra, mert úgy érezték, azzal a kormány euroszkeptikus törekvéseit, netán az ország EU-ból való kiléptetését támogatnák, az ilyen hosszú távú européer tervek hallatán most megnyugodhatnak, és ősszel elmehetnek behúzni az ikszet a migránskvóta ellen. Jól ki van ez találva tehát, és tulajdonképpen – legalábbis belföldi vonatkozásban – az euróbevezetés belengetése sem szól másról, mint a népszavazásról: üzenet azoknak, akiket nem csábítanak be a kétbites propagandaplakátok a szavazófülkébe. (...)
Arra viszont kíváncsi volnék, ha tényleg odajutunk, hogy 2020-ban bevezessük az eurót – és egyre nagyobb esély látszik rá, hogy akkor is Orbán Viktor lesz a miniszterelnök –, akkor vajon arról mint ténylegesen fontos szuverenitási kérdésről lesz-e népszavazás? A jelenlegi alkotmányos szabályok szerint egyébként nem lehetne, mert alkotmánymódosítást igénylő kérdésről van szó, ami sajnos tiltott népszavazási tárgy. De hát tudjuk, hogy ez nem lehet akadály. Hiszen háromezer migráns elhelyezése – pontosabban szólva a politikai haszonlesés – miatt is csak sikerült keresztülvernie a kormánynak a Kúrián egy nyilvánvalóan alkotmányellenes népszavazást egy tagállami hatáskörön kívül eső kérdésben. Van viszont egy olyan érzésem, hogy hirtelen nagyon ragaszkodni fognak az alkotmány betűjéhez, amikor majd jön az igazi szuverenitási kérdés. Már ha jön egyáltalán.”