A németek, a másodosztályú emberek

„A Németországban tartózkodó menedékkérők naponta 770 bűncselekményt követnek el. A legnépszerűbb a kiskorúak megerőszakolása, gyakran kisfiúkat vagy fiatalabb lányokat, egyre többször csoportosan. Ez egy a sok tabutéma közül. És ha egy menekült politikust erőszakol meg, nem a menekültnek lesz rossz lelkiismerete, hanem a politikusnak, mert erőszaktevőjének lehet, nem megy olyan jól a sora, mint a tette előtt.

Emberek által lakott épületek felgyújtása szintén kedvelt bűncselekmény köreikben. A jogászok által gyújtogatásként ismert fogalom az etnikai németek esetében a legkomolyabb büntetőjogi következményekkel jár, ám a menedékkérőknél csupán afféle rosszfiús csínytevés. Egy példa. Egy pakisztáni nemrég gyújtott fel egy menekültszállást, melyben 100 ember aludt éppen. A heidelbergi tartományi bíróság ezt egy szeszesital okozta rossz ötletnek tudta be – a pakisztáni szabadon hagyhatta el a tárgyalótermet.

Örülhet, hogy a 100 jámbor emberrel teli épület felgyújtása miatt csak 17 hónapnyi próbaidős büntetést kapott. Ha egy német egy üres (!) menekültsszállást gyújt meg, ahogyan ez Meißenben is történt, azért négy év börtön jár. És ha tettük ideje alatt emberek is tartózkodnak a szálláson, akkor az elkövetők, akik amúgy szintén részegek voltak, akár nyolc évre is börtönbe kerülhetnek.

(...)

Hogy mindez mit jelent? Hogy a német Mekkában szemmel láthatóan vannak első- és vannak másodosztályú emberek. A németeknek ezt meg kell tudniuk érteni.

Hiszen a kultúraidegen polgártársak tömeges bevándorlása Wolfgang Schäuble CDU-s politikus kijelentése szerint magasabb célt szolgál: azért van szükségünk ezekre az emberekre, mert különben Európa beltenyészetté degenerálódna. Ehhez a megváltáshoz már most hagyjuk, hogy másodosztályú polgárokként kezeljenek minket, nemde?”