Vendégszerzőnk, Szabó Gergely, a Pénzriport szerzőjének írása
A kilépés valójában nem kétkimenetelű (igen-nem) folyamat. A szavazás hatására tárgyalások kezdődnek az EU-val. A tárgyalások azonban sokáig eltarthatnak, emellett pedig elképzelhető, hogy végül olyan megállapodás jön létre, amely a kereskedelem és pénzügyek területén nem változtatja meg jelentősen Nagy-Britannia és az EU kapcsolatát.
Miért van akkor ilyen nagy pánik a tőzsdéken? Korábban volt arról szó (például itt és itt), hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer olyan mint egy feje tetejére állított kártyavár, amelynek egymástól távoli lapjai össze vannak kötve. Egyetlen lap kiesése, akár megremegése bedöntheti az egész kártyavárat.
Akkor végre összeomlik a nemzetközi pénzügyi rendszer? Jegybanki pénznyomtatások hiányában ez gyorsan megtörténhet, azonban a rendszer nyertesei − amennyiben erre esélyt látnak − mindent meg fognak tenni a status quo fenntartásáért. Mivel a pénzek exceltáblaszámok, ezekből pedig a jegybankok annyit nyomtatnak, amennyit csak akarnak, a csődöket el lehet kerülni. A politikai szándékon túl a rendszer egyetlen Achilles-sarka az arany: abban az esetben, ha elillan a „bizalom” az exceltáblaszámok iránt és mindenki nemesfémbe menekül, vajon tudnak-e, és akarnak-e a vezető pénzügyi intézetek aranyat eladni a papírpénzek védelme érdekében.
Mit csináljunk most?
Egyénileg érdemes óvatosnak lenni, deverzifikálni (nem mindent egy lóra feltenni) és megtakarításaink egy részét a pénzügyi rendszeren kívül tárolni.
Ország szinten nincs ok az aggodalomra. Reálgazdasági folyamataink jók. Az államnak − államadósság kamatai nélkül − több a bevétele, mint a kiadása. Az ország sokkal többet exportál, mint importál. Így nem vagyunk arra rászorulva, hogy bárki is „finanszírozzon” minket.
Mi a helyzet a pénzügyi folyamatokkal? Mi van, ha leértékelődik a forint? A devizahitelek arányának csökkenése miatt mára elmúltak a forintot veszélyeztető ördögi körök. Olcsóbb forint esetén még nagyobb lehet az ország külkereskedelmi többlete, a jegybank olcsóbban tudja visszavásárolni a felesleges jegybankpénzt, a megtakarítók − euróban mérve − olcsóbban tudják visszavenni a hazai államadósságot. Az ország még mindig nettó forint adós, ezért, ha átmenetileg mégis leértékelődne a forint, akkor reálértéken leértékelődnének az adósságaink.