Újabb tévhit dőlt meg: mégis érdemes vállalkozni Magyarországon
Kiderült, hogy idehaza régiós szinten is nagyon kevés a cégmegszűnés.
Az MFB és a Miniszterelnökség döntése feltétlenül érdekes helyzetjelentést adhatna a centrális erőtér oligarchafrontjának pillanatnyi viszonyairól.
„A Közgépnél alig látszik az Orbán-Simicska háború” – így az Index címe. „5 milliárd forintot vettek ki a Közgépből Simicskáék” – állítja az Átlátszó. Mindkét helyen azt írják, ötmilliárdos osztalékot fizetett a Közgép a 2015-ös eredménye után. De tényleg fizetett?
A közzétett beszámoló, amelyre a Közgép 5 milliárdos osztalékfizetését alapozzák az Indexnél és az Átlátszónál, ugyanis nem bizonyítja, hogy a cég ki is fizette, ki is fizethette azt a bizonyos osztalékot.
A cikkükben ugyan nem írnak róla, de az Átlátszó által illusztrációként használt közgépes közgyűlési jegyzőkönyv kivonatából – ami az adózott eredmény felhasználásáról szól – az derül ki, hogy tavalyi 9,6 milliárdos adózott eredményéből a Közgép szeretne 5 milliárd osztalékot fizetni részvényeseinek. Ott szerepel azonban az a fontos kitétel is, hogy az osztalékfizetés az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. írásbeli hozzájárulásához kötött.
Hogy miért? A történet még 2012-re nyúlik vissza, amikor az MFB 34 milliárdos hitelkeretre szerződött a Közgéppel, az ellenzék által erősen vitatott módon. Hogy pontosan milyen feltételek mellett kapta a hitelt Simicska Lajos cége, azt nem lehet tudni, de elképzelhető, hogy az erősen baráti közegben született szerződés egyes pontjai egészen más értelmet nyernek kevésbé baráti időkben. Például komoly nehézségeket okozhat, hogy a bank – fedezetvédelmi okokból – blokkolhatja a közgépes osztalékfizetést.
Az állami tulajdonú bank a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár alá tartozik, ami első blikkre egyáltalán nem lenne gond Közgép-szempontból, hiszen Németh Lászlónéra már korábban, fejlesztési miniszterré való kinevezésekor is Simicska-emberként utalgatott a sajtó.
Csakhogy Németh Lászlónénak van főnöke is. Lázár Jánosnak hívják. S hogy ez miért érdekes?
A későtavaszi szellő múlt hét elején fújta be a Mandiner postaládájába azt a régi újságok kivágott betűiből összeragasztott üzenetet, amely szerint egy igen erős kormányzati szereplő blokkolta a Közgép osztalékfizetését. Ez persze még csak megerősítetlen infómorzsa volt, ezért hát megkerestem az MFB-t: ugyan, mondják már meg, hozzájárultak-e a Közgép osztalékfizetéséhez. Az MFB szóvivője kis időt kért, majd a Miniszterelnökséghez irányított. A Miniszterelnökségen kedvesek voltak, kis időt kértek, majd azt a választ kaptam, hogy az MFB szerint banktitkot sértenének, ha válaszolnának a kérdésemre, azt meg nem tehetik.
Miután e hét elején hír lett az ügyből, csak éppen ellenkező előjellel, tényként kezelve a kifizetést, szerdán megkerestem a Közgépet azzal az egyszerű kérdéssel: ki tudták-e fizetni az osztalékot, annak kifizetéséhez hozzájárult-e az MFB? Az igennel vagy nemmel gyorsan megválaszolható kérdésre a Mandiner nem kapott választ, és a társaság sajtósa csütörtök este már nem is ígérte biztosra, hogy kapni fogunk.
A Mandiner által megkérdezett jogi és számviteli szakértők szerint a nyilvános beszámolókból csak egy év múlva fog kiderülni, hogy kifizették-e, kifizethették-e Közgépnél az 5 milliárdos osztalékot a tulajdonosnak.
A kérdéses közgyűlési határozat 2016. március 22-én, több mint két hónapja született, s bár erre a Közgépet semmi sem kötelezi, maguk tartották fontosnak jelezni a dokumentumban, hogy a kifizetéshez az MFB engedélye is kell. Ilyen kitételt a 2014-es évről szóló határozat még nem tartalmaz, pedig akkor is szükség volt az MFB-s jóváhagyásra.
Hogy március 22. óta a Lázár János Miniszterelnöksége, a tárcánál pedig Németh Lászlóné felügyelete alá tartozó MFB engedélyezte vagy esetleg megtiltotta-e az osztalékfizetést, azt kérdésünkre sem a Közgép, sem az MFB nem árulta el. Az MFB és a Miniszterelnökség döntése pedig feltétlenül érdekes helyzetjelentést adhatna a centrális erőtér oligarchafrontjának pillanatnyi viszonyairól.