Kilencvenhat éve, a trianoni békeszerződés végleg felszámolta a történelmi Magyarországot. A nemzeti tragédiának nagyon rövid időn belül emléket is állított az I. világháborúból és folyományaiból épp hogy csak feléledt Budapest népe.
1920. június 4-én írták alá Franciaországban a trianoni békeszerződést, amely végleg megszüntette a történelmi Nagy-Magyarországot. A szerződésen talán még meg sem száradt a tinta, az új határok két oldalán talán még fel sem fogták a változások tartósságát, amikor már megindult a gyalázatos békeszerződésre való emlékezet ápolása.
Alig fél évvel Trianon után, 1921. január 16-án a budapesti Szabadság téren felszentelték a Magyar feltámadás szoborcsoportot. Alkotóik Kisfaludi Stróbl Zsigmond (Észak − Kuruc vitéz támogatja a keresztre feszített haldokló Hungáriát), Sidló Ferenc (Nyugat − Egy Szent Koronára boruló ifjú), Pásztor János (Kelet − Csaba vezér megszabadítja a bilincsbe vert Erdélyt) és Szentgyörgyi István (Dél − Magyar férf karddal és címeres pajzzsal védelmez egy leányt) voltak.
A mai szovjet emlékmű helyén állt 1928-tól az Országzászló, melynek tervezői Füredi Richárd és Lechner Jenő voltak. Ereklyéi az elcsatolt területekről, városokból és világháborús katonatemetőkből származó földdarabok voltak, amiket a zászló talapzatában helyeztek el. Az ereklyetartó zárkövén az alábbi felirat állt: „Tudd meg óh ember, e helyen Nagy-Magyarország vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjén állsz.”
A szinte mindvégig félárbocra eresztett Országzászló körül volt a színes térképet formáló virágágyás, körülötte a Magyar Hiszekegy szövegével: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában".
irredenta szobrokat és zászlót, s az emlékmű köré virágágyás került, amin aztán hosszú éveken keresztül színes virágokból volt kirakva a régi és az akkor csak ideiglenesnek hitt új Magyarország területe.
Az emlékmű-komplexumot szépen ápolt parkrészletek vették körül. Ez látható egy korabeli, színes angol útifilmben is.