„Érzel bármilyen extra nyomást azzal kapcsolatban, hogy ilyen fiatalon kijutottál az Európa Bajnokságra?
Én szeretem az ilyen helyzeteket. Így van értelme. Pont emiatt a maximalista edzőket szeretem. Persze, néha zavar, mikor rosszul oldasz meg egy szituációt, és máris jön kívülről, hogy miért így vagy úgy csináltad. De ezeket úgy fogom fel, hogy mikor próbáljam meg, ha nem edzésen? Ez csapatjáték, el kell fogadni, hogy a hiba benne van, csak törekedni kell arra, hogy minél kevesebb legyen belőle és ha valaki más hibázik segíteni és megoldani helyette, mert lehet, hogy legközelebb ő lesz az, aki kijavítja az én hibám.
(...)
Végül, mit vársz az Európa Bajnokságtól?
Úgy megyünk/megyek ki, hogy nincs vesztenivalónk. Már pedig, ha nincs vesztenivalónk, akkor nincs mitől félnünk. Az első meccseken dől el minden. Nagyon reménykedem a 4 pontban, abszolút nem lehetetlen, de ehhez egy nagyon jó rajt kell. A csapat egyben van, felkészültünk, a munka bennünk van, nincs más hátra, mint kitenni a pályára mindezt, és akkor kellemes meglepetéseket okozhatunk. Elvégre azt sem várta senki, hogy kijussunk az EB-re. Mégis megtettük. Hiszek a jó szereplésben, és abban, hogy sikerülhet. Nagyon ráférne az egész társadalomra.”