Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Ördögi körbe viszi az egyszeri felhasználót: ha egyszer elhittünk egy hülyeséget, a Facebook további, ezt támogató tartalmakkal vesz körbe, amik megerősítik a hitünket.
„A Facebook nem elvből, hanem hideg üzleti számításból igyekszik semleges maradni, hiszen úgy tudja a felhasználóit elégedettnek tudni, ezáltal megtartani (és ezáltal reklámokat tolni eléjük és egy csomó pénzt keresni), ha nem elfogult egyetlen irányban sem. Sőt, igazából akkor tudja a felhasználókat hosszú távon magához láncolni, ha mindenkinek olyasmiket mond, amiket az hallani szeretne. És ez itt minden probléma forrása. (...)
A megoldás semmiképpen nem az, hogy a Facebookon hülyeségeket megosztó ismerőseit egyszerűen letiltja az ember, hiszen ezzel csak megerősíti a filterbuborékot. A lehülyézés és kioktatás érthető okokból szintén nem sokat használ, és sajnos a kutatások szerint az sem feltétlenül, ha az ember tényekkel, érvekkel és logikával szembesíti a meggyőzendő alanyt. Pedig ez az egyetlen út, még ha nehezen járható is.
De annyit mindenképpen megtehetünk, hogy mi magunk ellenállunk, és nem osztunk meg ész nélkül ostobaságokat és álhíreket. Nem olyan nehéz az áltudományos bullshitet, és a kamuhíreket azonosítani – és minden egyes alkalommal, amikor nem lájkoltunk be, és nem osztottunk tovább egy ilyet, tettünk egy kicsit az ellen, hogy a Facebook végképp elhülyítse az emberiséget.”