Nagy a propaganda manapság, amely szerint tulajdonképpen remek kis buli volt nekünk a török hódoltság, mert milyen sokszínű lett ezáltal a kultúránk, mi minden szépet hagyott ránk a Porta!
„Holott valóban, nagy a propaganda manapság, amely szerint tulajdonképpen remek kis buli volt nekünk a török hódoltság (és a vele járó, állandósult Habsburg hadi felvonulás), mert milyen sokszínű lett ezáltal a kultúránk, mi minden szépet hagyott ránk a Porta! Legutóbb egy komplett hülye francia újságírónő fejtegette ezt nekem, példaként emlegetve a pécsi dzsámit meg a fürdőket.
Akkor lássuk közelebbről ezt a páratlanul jó hatású, százötven éves »együttélést«.
A török betörések miatt a történelmi Magyarország déli területein a településszerkezet hetven-kilencven százaléka pusztult el. Ez a folyamat már a 14. század derekától kezdve elindult. A középkori Magyarország népessége körülbelül 3,3 millió volt, ez a lélekszám a 16. század végére mintegy kétszázezer fővel nőtt, majd egy évszázaddal később nagyjából négymillióra emelkedett. Micsoda? A hódoltság alatt nőtt az ország lélekszáma? Igen, de hogyan! Tegyünk gyorsan egy európai kitekintést: a 16. században Európa-szerte jelentős népességrobbanás megy végbe, a közép-európai térségben a lakosság lélekszáma százhúsz-százharminc százalékkal nő. Ám ameddig ezeken a területeken, valamint a német nyelvterületen ez a növekedés „saját erőből” megy végbe, addig a hódoltsági Magyarországon a szomszédokhoz képest eleve elmaradt növekedés nagyjából hatvan százalékban bevándorlásból származott. Vagyis miközben a vizsgált két évszázadban Magyarország lélekszáma valójában szinte semmit sem gyarapodott, az ország etnikai összetétele jelentősen megváltozott a magyarság rovására. A csekély népességgyarapodást elvitték a háborúskodások, a hiányt spontán betelepülés vagy szándékolt – gyakran erőszakos – betelepítés pótolta. Vagyis a települések és településszerkezet pusztulásával párhuzamosan radikálisan csökkent a magyarok lélekszáma, ugyanis a magyarság a sík vidéken, folyóvölgyekben szállt meg, s éppen ezek a területek váltak hadszíntérré, továbbá a végvárakban is elsősorban magyar népelem szolgált, jelentős vérveszteséget elszenvedve. Mindezekkel párhuzamosan szinte teljesen elpusztultak a magyarországi udvarházak, kastélyok, továbbá a kolostorok, amelyek a korabeli kulturális és szellemi élet központjai, motorjai voltak.
Így kerültünk ki a hódoltságból, cserébe a törökök itt hagytak pár fürdőt, meg Gül Baba türbéjét. Erről beszélt L. Simon, de hát erről beszélt Gárdonyi is, úgyhogy ha ez sérti a török nagykövetet, akkor talán tiltsuk be az Egri csillagokat is.”
A publicista kettős mércére hívta fel a figyelmet, és reméli, a Lakatos Márk-ügy apropóján fel lesz tárva ez „az egész ocsmány, perverz, sátánista hálózat”.
A Budapest tűzfalait új életre keltő Színes Város Csoport nagyszabású falfestményei mostantól Törökországban is láthatók: Isztambulban Jankovics Marcell csodaszarvasával, Kocaeliben világhírű magyar találmányokkal találkozhatnak a járókelők. Az alkotások a Magyar–Török Kulturális Évad apropóján valósulhattak meg.
A Makronóm Intézet szerint a keleti nyitás sikere ilyen módon segítheti hazánk 2025-re kitűzött, az Új Gazdaságpolitikai Akciótervben meghatározott 3–6 százalékos gazdasági növekedési céljának elérését is.
Ma Európa, a Nyugat a liberalizmus és a szocializmus semmirekellő bugrisa.
Egy friss kimutatás szerint mindössze két ország előzte meg hazánkat.
„Mindig ez van, amikor a nemzetiek, a patrióták, a békepártiak, a szuverenisták győztek. Akkor mindig csalás van. Meg diktatúra. És jöhetnek a zavargások” – mutat rá a publicista.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
