Ne szidd az egyszeri angolt

„Szóval az emberek lehülyézése helyett talán inkább azon kéne elgondolkozni, hogy nem is kellett volna eljutni eddig a népszavazásig. Nem kellett volna eljutni eddig a kérdésfelvetésig. Nem kellett volna eljutni addig, hogy a probléma ennyire eszkalálódjon.

Lássuk a politikusok felelősségét, a háttérérdekeket, a rövidlátó gondolkodást. Kell beszélni arról, hogy mit hozhat most a jövő, mik a konklúziók. Már ha akarunk uniót egyáltalán. Most ugyanis nagy a veszélye annak, hogy ez a szép építmény összedől. Lehet egy lábon álldogálni, csak elég nehéz és fárasztó. A britek durva arányú nettó befizetők voltak, és most bizony foghatja a fejét Európa megmaradt része, hogy mi lesz a gazdasággal, mi lesz az uniós pénzekkel, a piaccal. Megjegyzem, ugyanezekért a problémákért az angolok is foghatják a fejüket.

Az európai döntéshozásnak látnia kell, hogy a rendszer túl lassú, túl bürokratikus, és túl rigid. Magyarán, ez így nem fog menni. A problémák szaporábban jönnek, a világ gyorsabb, az idő száguld. Lehet szájtátva bámulni az eseményeket, csak akkor olyan dolgok történnek, mint a Brexit. Lehet keménykedni is, meg magas lóról kijelenteni, hogy kérem szépen ez lesz, meg az lesz, csak akkor exitek sora jöhet. Remélem, most nem a csakazértis politikája jön el, annak már megvan az eredménye.”