Statárium

„A sok ezerből melyik tiltakozó segített az utóbbi időben a mesternek rendben tartani a kis üzemét? Ki figyelmeztette, hogy fennakadhat egy ilyen ellenőrzésen? Aki most romantikázik, azok közül tényleg senkinek nem jutott eszébe, hogy cukrászda ilyen 2016-ban nem lehet, még akkor sem, ha a recept tradi­cionális? Csak ették a helyben kevert fagyit és a krémest olcsón, a hatvanas éveket idéző körülmények között. A történet segít szembenézni azzal is, hogy lélekben az ország fele még mindig a hatvanas években él, nem zavarják a korabeli körülmények, az olcsóság és az érzelmesség mindenekelőtt való.

Gémesi polgármester bölcsen érzett rá arra, hogy százéves gépekkel is lehet mai cukrászdát csinálni, csak éppen áldozni kell rá. Ha Barna Illés nem tud és a kis cukrászda fontos a gödöllőieknek, akkor a közösség feladata, hogy pénzt és munkát fektessen abba, hogy a romantika tovább éljen. Ha a helyiek igénylik Barna Illés krémesét, segíteni kell neki, hogy méltó körülmények között dolgozhasson tovább. Önmagához és a vendégekhez is méltón. Ha nem így történt, a vétkesek mi vagyunk, nem a cukrász.”