Jézus élete után a kiválasztottak maradtak meg nekünk
Isten igéjét nemcsak a Biblia hirdeti, de minden ihletett mű, így például akár egy festmény, egy regény. Vagy éppen egy sorozat, amely Jézus élete alapján még rekordot is állított.
Carolyn az amerikaiak között él. Látszatra egy közülük. A látszat azonban nem jelent semmit.
„A könyv egyéb szereplői is precízen árnyaltak és aprólékosan kidolgozottak: a lila tütüben (!!!) parádézó (a pelapik Apa könyvtárának falai között nevelkedtek, így nincsenek igazán tisztában az amerikaiak öltözködési szokásaival), folyamatosan talpig véres és húscafatokkal borított David, az állatokkal kommunikáló, szokásaikat és habitusukat tökéletesen birtokló, ennek következtében végtelenül ártatlan Michael, Steve, a buddhista, minden ellenkező szándéka ellenére az események sűrűjébe keveredő profi betörő, Erwin, a határtalanul badass, az Ovális Irodában is gátlástalanul káromkodó és bagót köpködő katona-legenda egytől egyig emlékezetesek, főhősnőnk, Carolyn pedig halálosan veszélyes, érzelmeitől tudatosan tartózkodni próbáló, erős, intelligens, de mély sebeket rejtegető amazon. Rajtuk kívül felbukkan a lapokon két oroszlán, név szerint Drezda és Nagaszaki is – a szerző velük bölcsen és sikeresen állítja maga mellé a publikum állatbarát tagjait (engem megvett kilóra), „Naga” orvosi rendelőben tett látogatása pedig könnyedén avanzsál a regény egyik legviccesebb-legmeghatóbb momentumává.
Hawkins humora külön méltatandó, a torokszorongatóan feszült vagy éppen kíméletlenül brutális történéseket szereplőink hibátlan dumákkal kommentálják (ezen a területen leginkább Steve és Erwin remekelnek), a poénok pedig főszerkesztőnk, Rusznyák Csaba kellőképp trágár, de bőven a jó ízlés határain belül maradó, pergő ritmusú fordításának is köszönhetően működnek maradéktalanul.
A sztori a karakterek személyes tragédiáira, privát elkárhozásaira-megváltásaira koncentrál, a közelgő apokalipszis szinte csak látványos díszletet biztosít a főbb szereplők súlyos drámáinak kibomlásához. A pelapik számára az emberiség puszta játékszerként szolgál – gondolhatnánk, míg végül a lezárásra kiderül, hogy a rengeteg szenvedés, fájdalom és halál rétegei alatt egy hamisítatlan, végtelenül romantikus szerelmes regény (is) lapul.”